„Már november elején válságba kerül a nyerőgépipar a példátlan mértékű, ötszörös játékadó emelést tartalmazó törvény hatályba lépésekor, ugyanis a hónap elejétől februárig a piacon működő 24 ezer nyerőgépből 17 ezret adnak vissza az üzemeltetők és 30 ezer ember válik munkanélkülivé” – jelentette be a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke. Schreiber István azt mondta, hogy a nyerőgépeket üzemeltető vállalkozásokat tömörítő Magyar Szerencsejáték Szövetség megtartotta rendkívüli regionális értekezleteit (Budapest és Pest megye, Dunántúl, valamint Tisza köze és Tiszántúl Regionális Bizottsága), amelyek keretében az üzemeltetők úgy tájékoztatták, hogy a piacon lévő gépeik kétharmadát novemberig kivonják a forgalomból.
A tagság tudatta: az Európában is példátlan mértékű adót nem tudják kitermelni ezért tavasszal újabb gépleadási hullám várható, 5 ezer gépnél aligha marad több a piacon, ugyanis akkor lép életbe a dupla adó, hiszen nemcsak a gépenkénti havi fix 500 ezer forintot kell majd megfizetni, hanem ezen felül gépenként havi 300 ezer forint bevétel felett még 20 százalékos adót is.
Az ágazat vállalkozói szerint, ahhoz, hogy a negatív hatásokat mérsékelni lehessen, a november 1-jén életbe lépő adóemelést a jövő év végéig el kellene halasztani, mivel addigra van reális esély arra, hogy a jelenlegi szerencsejáték szervezők áttérhessenek a szerver alapú üzemeltetésre.
A Magyar Szerencsejáték Szövetség szerint a jelenlegi szakszervezeti tiltakozási hullámban mindenki azért emel szót, mert csökkennek a bevételeik, ezt az iparágat azonban lenullázzák, több tízezer embert tesznek földönfutóvá, vállalkozásokat, gyártókat, forgalmazókat és üzemeltetőket teljesen megfosztanak bevételeiktől, kenyérkereseti lehetőségüktől. A munkavállalók tüntetéseket fontolgatnak.
Schreiber István azt mondta: a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöksége meg van győződve arról, hogy a parlament által megszavazott, drasztikus játékadó emelést tartalmazó törvény várható hatásaival sem a magyar kormány, sem a képviselők nincsenek tisztában. A nyerőgép ágazat az adóemelést megelőzően is küzdött a recesszióval, az utóbbi 5 évben több mint tízezer játékhely szűnt meg a túladóztatás következtében. A szeptember közepén megszavazott játékadó (különadó) emelés, mely az adót 100 ezer Ft/gép/hóról 500 ezer Ft/gép/hóra emelte, nem az eddigi terhek további növelését, hanem az iparág végét jelenti. Az ilyen mértékű adóemelés a tiltással egyenértékű, mivel a pénznyerő automatát üzemeltető vállalkozások ezt az összeget nem tudják kitermelni. (Az iparág 70 milliárd forintot fizetett a költségvetésbe adók és járulékok formájában és hatvanezer embert foglalkoztatott.) Jogkövető magatartásként egyetlen megoldás marad számukra: vállalkozásaik megszűntetése, alkalmazottaik elbocsátása, azaz a törvény hatályba lépése hatvanezer család, közel kétszázezer ember tönkretételét jelenti. Schreiber emlékeztetett rá: „novemberben harmincezren kerülnek az utcára, januárban további húszezren maradnak állás nélkül.”
Az ágazat mintegy 12 ezer vendéglátóhelyen működik, melyek döntő többsége a pénznyerő automatákból származó bevételből tartja fenn magát. Amennyiben ezek a bevételeik megszűnnek, a vendéglátóegységüket kénytelenek lesznek bezárni, alkalmazottaikat ugyancsak el kell bocsátani. Az adóemelés hatása tehát nem áll meg ezen a szinten, hanem a vendéglátó egységekről tovább gyűrűzik a beszállító vállalkozásokra is, így abban a szektorban is jelentős munkaerő leépítésre lehet számítani.
Schreiber István kiemelte: a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöksége tisztában van vele, hogy az eredeti törvényjavaslat célja az államháztartási hiány pótlása volt, de ily módon történő módosítása nemhogy nem segíti elő az eredeti célt, hanem jelentős mértékű ellentétes hatást fog kiváltani. Az adóemelés következtében az ágazat játékhelyeinek száma februárig 90 százalékkal csökkenni fog, így a játékadó bevétel az ötszörös adóemelés ellenére is alacsonyabb lesz, mint a jelenlegi havi 2,3 milliárd forint.
További költségvetési bevétel kiesést fog eredményezni a kieső engedélyezési díj (75.000 Ft/II. kategóriába sorolt automata), valamint a kieső hitelesítési díj. Az így keletkező bevétel kiesés megközelítőleg 9 milliárd forint lesz. Mivel a gépszám leépítéssel egyidejűleg az új gép beszerzés teljes meg fog szűnni ezért további 1 milliárd forint áfa bevétellel sem számolhat a költségvetés (a szerencsejáték szervező cégek nem igényelhetik vissza az áfát). A létszámleépítések miatt körülbelül 5 milliárd járulékbevételtől is elesik az állam és ez csak a szerencsejáték szervező cégek járulék kiesése. A cégek eredménycsökkenése miatt körülbelül 3 milliárd forint nyereségadó és iparűzési adó bevétel sem fog az államkasszába befolyni.
Ahhoz, hogy a fent részletezett negatív hatásokat elkerülni vagy mérsékelni lehessen, mindenképpen minimálisan arra van szükség, hogy a november 1-jén életbe lépő adóemelést a jövő év végi hatályba lépésre lehessen halasztani, mivel addigra van reális esély arra, hogy a jelenlegi szerencsejáték szervezők áttérhessen a szerver alapú üzemeltetésre. A Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke szerint az ágazat kész minden szakmai segítséget megadni a hatóságoknak ahhoz, hogy az átláthatóságot növelő szerver alapú üzemeltetésre minél gyorsabban és zökkenő mentesebben át lehessen állni.
OrientPress Hírügynökség
