HomeGSZT+KözéletRefinanszírozott Resti

Refinanszírozott Resti

Barátságtalan módon kényszerítette birtokon kívülre a kormány a Fidesszel egyébként jó kapcsolatot ápoló CBA tulajdonosait abból a vállalkozásból, amely jelentős hasznot húzott eddig a vasúti üzlethelyiségek bérbeadásából. A Resti Zrt. visszaállamosításával a kormány két legyet ütne egy csapásra: nekilátna az elhanyagolt pályaudvarok rendbetételének, és ügyintézési központokat – kormányablakokat – nyitna a forgalmas állomásokon. A fogathajtó-világbajnok Lázár Vilmos és üzlettársai bérlőként vigasztalódhatnak majd korábbi területeiken.

 

{module 221}

A várt nagyjából 7 milliárd helyett kevesebb, mint harmadannyit fizet a kormány a Fidesz vezetésével közismerten jó kapcsolatot ápoló, CBA-tulajdonos Lázár családnak és üzlettársainak a pályaudvari büféket és boltokat üzemeltető Resti Zrt. 85 százalékáért – értesült az [origo].

Mivel az 1992-ban privatizált cég 15 százaléka eddig is a MÁV tulajdonában volt, a 85 százaléknyi részesedés visszaszerzése államosítást jelent, amit több okból is jó ideje fontolgatott a kormány. Az egyik, hogy a vasúti közlekedés megújítása jegyében felszámolnák a pályaudvarokon, vasútállomásokon uralkodó jelenlegi, igénytelen és elhanyagolt állapotokat. (Amelyeken az sem változatott, hogy a Resti többségi tulajdonrészét, illetve a büfék üzemeltetését 1993-ban jórészt ugyanezt remélve engedte át az akkori kormány magáncégeknek. A Resti privatizációjának történetét lásd keretes írásunkban.)

A másik indok, hogy a másfél éve kezdett közigazgatási reform folytatásaként a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kormányablakokat nyitna jövőre a pályaudvarokon is, hogy a 2013-tól létrejövő járási székhelyeken könnyen megközelíthető helyszíneket biztosítson az állampolgároknak az ügyintézésre.

Csakhogy a Resti Zrt. átvétele nélkül a kormány nem csinálhatna semmit a szóba jöhető nagyjából kétszáz vasúti ingatlan egyikén sem, a cégnek ugyanis kivételesen erős tulajdonosi jogokat garantált a 1993-ban kötött, 2022-ig érvényes szerződés. A vállalkozásnak kizárólagos joga van például az épületek hasznosítására és a bérlők kiválasztására, hiába akarná tehát felszámolni a kormány a lepukkant talponállókat, vagy kormányablakokra cserélni a kínai üzleteket, jelenleg egyiket sem teheti meg.
A kormány tavaly ősszel először az 1993-as szerződés felülvizsgálatával próbált fogást találni a társaságon, a KIM által indított KEHI-vizsgálat azonban, noha jogi aggályokat és visszásságokat is feltárt, a cégvezetők felelősségét nem állapította meg, mert a társaság által nyújtott szolgáltatásokkal és azok színvonalával kapcsolatos követelményeket a szerződés nem határozta meg pontosan. (Olyan kitétel viszont szerepel például a szerződésben, hogy miközben a társaság maradéktalanul birtokolhatja az összesen hatvanezer négyzetméter kereskedelmi és vendéglátó-ipari egység haszonélvezeti jogát, az érintett büfék és üzlethelyiségek karbantartási, illetve felújítási költségei továbbra is a MÁV-ot terhelik.)

A jelenleg is folyó vizsgálattal párhuzamosan a KIM eközben tárgyalásokat kezdett a Resti tulajdonosaival, ezzel információink szerint épp a napokban jutottak megállapodásközelbe. Úgy tudjuk a megkötött előszerződés rögzíti, hogy a Resti Lázárék és üzlettársaik kezében lévő 85 százaléka visszakerül az állam, illetve egész pontosan a MÁV tulajdonába.

A megállapodás ugyanakkor nem ment könnyen: a tulajdonosok ugyanis a 104 millió forintos alaptőkéjű, és az elmúlt években átlagosan 500-600 millió forint közötti adózott eredményt elérő társaság piaci értéke alapján akarták beárazni a 85 százalékos tulajdonhányadot, és piaci pletykák szerint nagyjából 7-8 milliárd forintot kértek volna. A KIM azonban egy értékbecslésen alapuló, jóval alacsonyabb vételárral kalkulált, és végül ez az 1,9 milliárd forintnyi összeg került az előszerződés tervezetébe.
A jó kapcsolat megőrzése miatt kényes tárgyalások nehézségeit egy, az egyeztetések menetét ismerő kormányzati forrás az [origo]-nak azzal illusztrálta, hogy „sokkal egyszerűbb lett volna olyan partnerekkel tárgyalni, akiknél a barátságra nem kell vigyázni”.

A KIM a forrás bevallása szerint ugyanakkor nem akarja „birtokvédelmi csatatérré tenni a pályaudvarokat”, vagyis igyekszik a nem túl előnyös üzlet után, illetve annak ellenére is jó viszonyban maradni a volt tulajdonosokkal, akik a tervek szerint bérlőként – vendéglátó-ipari egységek üzemeltetőiként – visszatérhetnének az általuk korábban tulajdonosként kezelt ingatlanokba.

Az 1,9 milliárd forintos vételárat a tervek szerint a MÁV készenléti hitelkeretéből csoportosítják át a tranzakcióra, a társaság vezetése pedig információink szerint úgy kalkulál, hogy miután a bérleti díjak a jövőben a vállalathoz folynak be, az összeg legfeljebb két év alatt megtérül.

A kormányablakok céljára kinézett, megközelítőleg kétszáz pályaudvari és vasútállomáson lévő ingatlan felújítását, illetve átalakítását a kormány tervei szerint jelentős részben uniós forrásból, a Regionális Operatív Program, illetve az Elektronikus Közigazgatási Operatív Program keretében elnyerhető összegekből finanszíroznák.
Azt, hogy a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló vállalkozói kör – a fogathajtó-világbajnok Lázár Vilmos és Zoltán évek óta visszatérő vendégei a Fidesz rendezvényeinek, cégbirodalmuk legnagyobb vállalkozása, a CBA elnöke, Baldauf László pedig nemrég azt is elismerte egy interjúban, hogy visszatérő vendég Orbán Viktor miniszterelnök felcsúti nyaralójában – hogyan fogadta a kényszerű veszteséget, nem sikerült megtudnunk. Lázár Vilmos ugyanis nem állt szóba az [origo]-val. „Nem szépeket írtak rólunk, úgyhogy önöknek nincs mit mondanom, viszonthallásra” – bontotta a vonalat a bemutatkozás után a cégben magát a Lázár és Fiai Kft.-n keresztül képviselő fogathajtó-világbajnok.

Ugyanígy tett a CBA-ban is tulajdonos Krupp József is, azzal a különbséggel, hogy ő egy hallón kívül bele sem szólt a telefonba. A harmadik tulajdonos Breier László pedig (aki szintén tulajdonostársa Lázáréknak és Kruppnak a CBA-ban) azzal hárította el megkeresésünket, hogy már nem visel semmilyen tisztséget a Resti Zrt.-ben. A vállalkozó viszont a hatályos cégnyilvántartás szerint nem mondott igazat: az Opten adatbázisa ugyanis vezető tisztségviselőként tünteti fel a budaörsi székhelyű társaságban, megjegyezve, hogy a jogviszony vége 2016. május 26. Breier emellett a Resdan-Invest Kft.-n keresztül is tulajdonos a Resti Zrt.-ben.

A Resti budaörsi telephelyén ugyancsak hiába próbálkoztunk. A telefont felvevő munkatárs a vezérigazgató kapcsolása helyett első körben arra kért, hogy e-mailben tegyük fel kérdéseinket. Miután ezekre egy hét alatt sem érkezett válasz, újabb telefonos megkeresésünkre már kapcsolták Gazdag Ferencné vezérigazgatót, ő azonban csak annyit mondott, hogy a cégtulajdonosok a tudomása szerint már mindent elmondtak az [origo]-nak, amit akartak.

Amikor tavaly novemberben, még a KIM-mel kezdett egyezetések előtt a Heti Válasz megkereste a Resti esetleges értékesítése ügyében Lázár Vilmost, a CBA alapító tulajdonosa a lapnak azt mondta, nem támasztanak majd tisztességtelen igényeket és feltételeket a tárgyalásokon, de szívességi alapon nem fognak lemondani jogaikról. Lázár azt nem volt hajlandó számszerűsíteni, hogy mennyi pénzt akarnak kapni az üzletrészért, de utalt arra, hogy az összeget a társaság nyilvános mérlegeiből kiolvasható piaci érték alapján számítanák ki. (A legutolsó lezárt, 2010-es mérleg szerint a Resti Zrt. 681 millió forintos adózott eredmény mellett 24 millió forintos osztalékot fizetett a részvényeseknek.)

A Hvg.hu tavaly decemberi írása szerint a CBA-ban tulajdonos vállalkozói kör több más cége mellett a Resti Zrt.-n keresztül is tekintélyes összegeket utalt a 2006-os csempészési ügye miatt ismertté vált Egymásért Alapítványnak. Breier László és Krupp József öt másik cége adományain túl a Resti Zrt. 65 millió forintot fizetett a titkosszolgálati kapcsolatokkal is bíró alapítványnak, amelynek kurátorát, Földesi Szabó Lászlót milliárdos csempészés és sikkasztás miatt 2010 decemberében első fokon hét év börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Bíróság.

***

A vasútállomások és pályaudvarok MÁV-tulajdonban álló üzleteinek és vendéglátó-ipari egységeinek privatizációját 1991-ben indította el az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ). 1992 októberében a vagyonkezelő 8,6 millió dolláros szerződést kötött a külföldi magántőke magyarországi befektetéseit (állami nagyvállalatok magánkézbe kerülését) segítő Első Magyar Alappal (First Hungary Fund, FHF), amelynek képviselője a gazdasági ügyekben mostanában sokat nyilatkozó Róna Péter közgazdász volt. A szerződés értelmében a vasúti vendéglátást korábban végző Utasellátó egységeinek haszonélvezeti joga harminc évre (2022. december 31-éig) a frissen létrehozott Resti Kft.-re szállt. Az FHF 85, a MÁV 15 százalékos tulajdonos lett a kft.-ben, amely 1993 decemberében alakult át részvénytársasággá.

A magyarországi tevékenységét megszüntető FHF 2003 tavaszán vált meg 85 százalékos tulajdonrészétől, amely először a CBA-tulajdonos Krupp József cégéhez, a Krupp és Társai Kft.-hez került, amely részvénypakettjének közel harmadát pár héttel később átadta a Lázár és Fiai Kft.-nek (a fogathajtó-világbajnok fivérek mellett ebben tulajdonos Lázárék édesanyja is). A CBA két másik résztulajdonosának cége, Breier László Resdan-Invest és Krupp József  Kiron-Invest néven működő kft.-je 2005 októberében szállt be a társaságba, amelynek vezérigazgatója már 1993-tól, vagyis a tulajdonosváltás előtt 10 évvel is Gazdag Ferencné volt.

***

{module 221}
GSZT Szakújság
GSZT Szakújsághttps://gsztujsag.com

GSZT szakújság :: Gasztronómia : Szálloda : Turisztika

A GSZT szakújság hivatalos szerkesztőségi profilja. Oldalainkon a legfrissebb gasztronómiai hírekről, a hazai és nemzetközi szállodaipar trendjeiről, turisztikai beszámolókról, valamint válogatott receptekről és könyvbemutatókról tájékozódhat. Célunk, hogy hiteles és szakmai betekintést nyújtsunk a turizmus és vendéglátás világába mind a szakmai szereplők, mind az igényes olvasók számára.

Kapcsolat & Sajtóanyagok: [pr@gsztujsag.com] | gsztujsag.com

- Advertisment -

Legfrissebb

Receptek

Kovászos alakor kenyér – recept

A kovászos alakor kenyér egy különleges és egészséges pékáru, amely az ősi alakor gabonából készül. Az alakor (Triticum monococcum), más néven egyszemű búza, az...

Grillezett padlizsán és cukkini joghurtmártással

Bizonyára sokan vannak, aki fogyókúrára, vagy diétára kényszerülnek. A speciális étrendekbe sokszor nehéz új ízeket, új állagokat bevezetni. A grillezett zöldségek ezért jelentenek alternatív...

GSZT hírlevél

Ne maradjon le a gasztronómia és turisztika legfontosabb híreiről! Iratkozzon fel hírlevelünkre!