Barátságtalan módon kényszerítette birtokon kívülre a kormány a Fidesszel egyébként jó kapcsolatot ápoló CBA tulajdonosait abból a vállalkozásból, amely jelentős hasznot húzott eddig a vasúti üzlethelyiségek bérbeadásából. A Resti Zrt. visszaállamosításával a kormány két legyet ütne egy csapásra: nekilátna az elhanyagolt pályaudvarok rendbetételének, és ügyintézési központokat – kormányablakokat – nyitna a forgalmas állomásokon. A fogathajtó-világbajnok Lázár Vilmos és üzlettársai bérlőként vigasztalódhatnak majd korábbi területeiken.
A várt nagyjából 7 milliárd helyett kevesebb, mint harmadannyit fizet a kormány a Fidesz vezetésével közismerten jó kapcsolatot ápoló, CBA-tulajdonos Lázár családnak és üzlettársainak a pályaudvari büféket és boltokat üzemeltető Resti Zrt. 85 százalékáért – értesült az [origo].
Mivel az 1992-ban privatizált cég 15 százaléka eddig is a MÁV tulajdonában volt, a 85 százaléknyi részesedés visszaszerzése államosítást jelent, amit több okból is jó ideje fontolgatott a kormány. Az egyik, hogy a vasúti közlekedés megújítása jegyében felszámolnák a pályaudvarokon, vasútállomásokon uralkodó jelenlegi, igénytelen és elhanyagolt állapotokat. (Amelyeken az sem változatott, hogy a Resti többségi tulajdonrészét, illetve a büfék üzemeltetését 1993-ban jórészt ugyanezt remélve engedte át az akkori kormány magáncégeknek. A Resti privatizációjának történetét lásd keretes írásunkban.)
A másik indok, hogy a másfél éve kezdett közigazgatási reform folytatásaként a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kormányablakokat nyitna jövőre a pályaudvarokon is, hogy a 2013-tól létrejövő járási székhelyeken könnyen megközelíthető helyszíneket biztosítson az állampolgároknak az ügyintézésre.
Csakhogy a Resti Zrt. átvétele nélkül a kormány nem csinálhatna semmit a szóba jöhető nagyjából kétszáz vasúti ingatlan egyikén sem, a cégnek ugyanis kivételesen erős tulajdonosi jogokat garantált a 1993-ban kötött, 2022-ig érvényes szerződés. A vállalkozásnak kizárólagos joga van például az épületek hasznosítására és a bérlők kiválasztására, hiába akarná tehát felszámolni a kormány a lepukkant talponállókat, vagy kormányablakokra cserélni a kínai üzleteket, jelenleg egyiket sem teheti meg.
A kormány tavaly ősszel először az 1993-as szerződés felülvizsgálatával próbált fogást találni a társaságon, a KIM által indított KEHI-vizsgálat azonban, noha jogi aggályokat és visszásságokat is feltárt, a cégvezetők felelősségét nem állapította meg, mert a társaság által nyújtott szolgáltatásokkal és azok színvonalával kapcsolatos követelményeket a szerződés nem határozta meg pontosan. (Olyan kitétel viszont szerepel például a szerződésben, hogy miközben a társaság maradéktalanul birtokolhatja az összesen hatvanezer négyzetméter kereskedelmi és vendéglátó-ipari egység haszonélvezeti jogát, az érintett büfék és üzlethelyiségek karbantartási, illetve felújítási költségei továbbra is a MÁV-ot terhelik.)
A jelenleg is folyó vizsgálattal párhuzamosan a KIM eközben tárgyalásokat kezdett a Resti tulajdonosaival, ezzel információink szerint épp a napokban jutottak megállapodásközelbe. Úgy tudjuk a megkötött előszerződés rögzíti, hogy a Resti Lázárék és üzlettársaik kezében lévő 85 százaléka visszakerül az állam, illetve egész pontosan a MÁV tulajdonába.
A megállapodás ugyanakkor nem ment könnyen: a tulajdonosok ugyanis a 104 millió forintos alaptőkéjű, és az elmúlt években átlagosan 500-600 millió forint közötti adózott eredményt elérő társaság piaci értéke alapján akarták beárazni a 85 százalékos tulajdonhányadot, és piaci pletykák szerint nagyjából 7-8 milliárd forintot kértek volna. A KIM azonban egy értékbecslésen alapuló, jóval alacsonyabb vételárral kalkulált, és végül ez az 1,9 milliárd forintnyi összeg került az előszerződés tervezetébe.
A jó kapcsolat megőrzése miatt kényes tárgyalások nehézségeit egy, az egyeztetések menetét ismerő kormányzati forrás az [origo]-nak azzal illusztrálta, hogy „sokkal egyszerűbb lett volna olyan partnerekkel tárgyalni, akiknél a barátságra nem kell vigyázni”.
A KIM a forrás bevallása szerint ugyanakkor nem akarja „birtokvédelmi csatatérré tenni a pályaudvarokat”, vagyis igyekszik a nem túl előnyös üzlet után, illetve annak ellenére is jó viszonyban maradni a volt tulajdonosokkal, akik a tervek szerint bérlőként – vendéglátó-ipari egységek üzemeltetőiként – visszatérhetnének az általuk korábban tulajdonosként kezelt ingatlanokba.
Az 1,9 milliárd forintos vételárat a tervek szerint a MÁV készenléti hitelkeretéből csoportosítják át a tranzakcióra, a társaság vezetése pedig információink szerint úgy kalkulál, hogy miután a bérleti díjak a jövőben a vállalathoz folynak be, az összeg legfeljebb két év alatt megtérül.
A kormányablakok céljára kinézett, megközelítőleg kétszáz pályaudvari és vasútállomáson lévő ingatlan felújítását, illetve átalakítását a kormány tervei szerint jelentős részben uniós forrásból, a Regionális Operatív Program, illetve az Elektronikus Közigazgatási Operatív Program keretében elnyerhető összegekből finanszíroznák.
Azt, hogy a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló vállalkozói kör – a fogathajtó-világbajnok Lázár Vilmos és Zoltán évek óta visszatérő vendégei a Fidesz rendezvényeinek, cégbirodalmuk legnagyobb vállalkozása, a CBA elnöke, Baldauf László pedig nemrég azt is elismerte egy interjúban, hogy visszatérő vendég Orbán Viktor miniszterelnök felcsúti nyaralójában – hogyan fogadta a kényszerű veszteséget, nem sikerült megtudnunk. Lázár Vilmos ugyanis nem állt szóba az [origo]-val. „Nem szépeket írtak rólunk, úgyhogy önöknek nincs mit mondanom, viszonthallásra” – bontotta a vonalat a bemutatkozás után a cégben magát a Lázár és Fiai Kft.-n keresztül képviselő fogathajtó-világbajnok.
Ugyanígy tett a CBA-ban is tulajdonos Krupp József is, azzal a különbséggel, hogy ő egy hallón kívül bele sem szólt a telefonba. A harmadik tulajdonos Breier László pedig (aki szintén tulajdonostársa Lázáréknak és Kruppnak a CBA-ban) azzal hárította el megkeresésünket, hogy már nem visel semmilyen tisztséget a Resti Zrt.-ben. A vállalkozó viszont a hatályos cégnyilvántartás szerint nem mondott igazat: az Opten adatbázisa ugyanis vezető tisztségviselőként tünteti fel a budaörsi székhelyű társaságban, megjegyezve, hogy a jogviszony vége 2016. május 26. Breier emellett a Resdan-Invest Kft.-n keresztül is tulajdonos a Resti Zrt.-ben.
A Resti budaörsi telephelyén ugyancsak hiába próbálkoztunk. A telefont felvevő munkatárs a vezérigazgató kapcsolása helyett első körben arra kért, hogy e-mailben tegyük fel kérdéseinket. Miután ezekre egy hét alatt sem érkezett válasz, újabb telefonos megkeresésünkre már kapcsolták Gazdag Ferencné vezérigazgatót, ő azonban csak annyit mondott, hogy a cégtulajdonosok a tudomása szerint már mindent elmondtak az [origo]-nak, amit akartak.
Amikor tavaly novemberben, még a KIM-mel kezdett egyezetések előtt a Heti Válasz megkereste a Resti esetleges értékesítése ügyében Lázár Vilmost, a CBA alapító tulajdonosa a lapnak azt mondta, nem támasztanak majd tisztességtelen igényeket és feltételeket a tárgyalásokon, de szívességi alapon nem fognak lemondani jogaikról. Lázár azt nem volt hajlandó számszerűsíteni, hogy mennyi pénzt akarnak kapni az üzletrészért, de utalt arra, hogy az összeget a társaság nyilvános mérlegeiből kiolvasható piaci érték alapján számítanák ki. (A legutolsó lezárt, 2010-es mérleg szerint a Resti Zrt. 681 millió forintos adózott eredmény mellett 24 millió forintos osztalékot fizetett a részvényeseknek.)
A Hvg.hu tavaly decemberi írása szerint a CBA-ban tulajdonos vállalkozói kör több más cége mellett a Resti Zrt.-n keresztül is tekintélyes összegeket utalt a 2006-os csempészési ügye miatt ismertté vált Egymásért Alapítványnak. Breier László és Krupp József öt másik cége adományain túl a Resti Zrt. 65 millió forintot fizetett a titkosszolgálati kapcsolatokkal is bíró alapítványnak, amelynek kurátorát, Földesi Szabó Lászlót milliárdos csempészés és sikkasztás miatt 2010 decemberében első fokon hét év börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Bíróság.
***
A vasútállomások és pályaudvarok MÁV-tulajdonban álló üzleteinek és vendéglátó-ipari egységeinek privatizációját 1991-ben indította el az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ). 1992 októberében a vagyonkezelő 8,6 millió dolláros szerződést kötött a külföldi magántőke magyarországi befektetéseit (állami nagyvállalatok magánkézbe kerülését) segítő Első Magyar Alappal (First Hungary Fund, FHF), amelynek képviselője a gazdasági ügyekben mostanában sokat nyilatkozó Róna Péter közgazdász volt. A szerződés értelmében a vasúti vendéglátást korábban végző Utasellátó egységeinek haszonélvezeti joga harminc évre (2022. december 31-éig) a frissen létrehozott Resti Kft.-re szállt. Az FHF 85, a MÁV 15 százalékos tulajdonos lett a kft.-ben, amely 1993 decemberében alakult át részvénytársasággá.
A magyarországi tevékenységét megszüntető FHF 2003 tavaszán vált meg 85 százalékos tulajdonrészétől, amely először a CBA-tulajdonos Krupp József cégéhez, a Krupp és Társai Kft.-hez került, amely részvénypakettjének közel harmadát pár héttel később átadta a Lázár és Fiai Kft.-nek (a fogathajtó-világbajnok fivérek mellett ebben tulajdonos Lázárék édesanyja is). A CBA két másik résztulajdonosának cége, Breier László Resdan-Invest és Krupp József Kiron-Invest néven működő kft.-je 2005 októberében szállt be a társaságba, amelynek vezérigazgatója már 1993-tól, vagyis a tulajdonosváltás előtt 10 évvel is Gazdag Ferencné volt.
***
