Egyre több információ kering a piacon arról, hogy fog működni a mikrovállalkozások számára kínált, akár 10 milliós kamatmentes kölcsön, amelyet a lezárások kárvallottjai számára, a gazdaság újraindítása érdekében tervez bevezetni a kormány. A péntek óta Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön nevet viselő, 100 milliárdos keretösszeggel induló konstrukció végleges részletei még bőven változhatnak, így azt próbáljuk most felvázolni, milyen irányban gondolkozhatnak a termék megalkotói.
Orbán Viktor csütörtöki bejelentéséből néhány részletet már biztosan tudhatunk az új termékről:
- a kormány szerdán egy új hitelkonstrukció bevezetéséről döntött,
- 10 éves futamidőre lesz elérhető,
- az első 3 évben nem kell törleszteni,
- 10 millió forint erejéig lehet felvenni,
- a kamata 0% lesz,
- a vállalkozások újraindításához, elsősorban a mikrovállalkozások számára lesz elérhető.
Egyes ágazatokban sokan megálltak. Ahhoz, hogy ezek a cégek a nyitáskor újra tudjanak indulni, nem elég a korlátozások feloldása, valami pénzügyi segítség is kell – magyarázta a kormányfő, aki szerint ez a konstrukció segítséget jelenthet a mikrovállalkozások számára.
Sok kérdés nyitott még a hiteltermékkel kapcsolatban, de a Portfolio eddigi értesülései alapján (amelyek egy részét itt már megírtuk) néhány részlet már körvonalazódik:
- az már kiderült, hogy a Magyar Fejlesztési Bank új hitelkonstrukciójáról lesz szó,
- az MFB Pontok hálózatában résztvevő bankok közvetítőként vehetnek részt az értékesítésében,
- úgy tudjuk, akár már a következő hetekben elérhetők lesznek az MFB Pontokon,
- egyszerű hiteligénylést és 2-3 napon belüli átfutási időt szeretnének az alkotók,
- vélhetően TEÁOR szám szerint fogják meghatározni, mely tevékenységet végző cégek vehetik igénybe,
- a mikrovállalati kategóriába illeszkedő társas vállalkozások mellett talán az egyéni vállalkozók, többek között KATA-s vállalkozók is igényelhetik.
Úgy tudjuk, a teljes felvett összeg felhasználását számlával kell igazolni, egy pénteken megjelent kormányhatározat szerint bér, járulék, rezsi, működési költség és készlet finanszírozására lesz felhasználható az összeg.
A 100 milliárdos keretösszeg és a 10 milliós felső határ alapján több mint 10 ezer vállalkozás igénybe veheti a hitelt.
A nyakló nélküli hitelezést és a meglévő hitelprogramokkal szembeni éles versenyt persze szeretnék elkerülni a termék megalkotói, így valószínűsíthető, hogy a tevékenységi kör mellett árbevétel és számviteli múlt szerint is szabályozni fogják, kik lesznek jogosultak a hiteltermék igénybevételére. Könnyen elképzelhető, hogy például elvárják, hogy legalább egy teljes lezárt évvel rendelkezzen a vállalkozás, hogy ne az induló cégek, hanem ténylegesen a válság kárvallottjai vehessék igénybe.
Szeiff Tímea, a Bankmonitor kisvállalati vezetője szerint várhatóan az MFB saját scoringja dönthet arról, hogy a vállalkozás kaphat-e finanszírozást, így sok más hitelprogrammal (pl. Széchenyi Kártya termékek) szemben a kereskedelmi bankok hitelbírálati szigora nem lesz akadálya a hitel felvételének.
Ha így lesz, akkor sikerülhet elkerülni mindazt, ami tavasszal még a hitelprogramok (pl. az NHP Hajrá) tényleges gyakorlati elindulását késleltette: nem lesz szükség hosszadalmas banki informatikai fejlesztésekre, bankonként eltérő termékleírásokra, saját minősítésre és dokumentációra, helyettük mindezt az MFB egységes keretben megoldhatja, a bankok feladata lényegében csak a közvetítés és az adminisztráció lesz készen kapott útmutatások alapján.
Hogy kik igényelhetik a hitelt, azt még pontosan nem lehet tudni, de a Bankmonitor szakértője szerint valóban várható majd valamiféle TEÁOR szám szerinti meghatározás, hasonlóan egyébként a KAVOSZ által koordinált Széchenyi Turisztikai Kártyához, amelyet többek között a vendéglátásban, a szállodai és szálláshely-szolgáltatásokban, a személyszállításban, az utazásszervezésben és -közvetítésben lehet igénybe venni. Kérdés, hogy az új kamatmentes kölcsön esetében ezt a kört bővíteni fogják-e más, a járványnak kitett ágazatokra. Van rá esély, hogy igen.
Az egy teljes lezárt pénzügyi év megléte annyi kérdést vet fel, hogy a járvány előtt (2019) már rendelkezni kellett-e vele, vagy sem, aki már akkor veszteségesen működött, azt nem valószínű, hogy beengedik a programba.
A krízis miatt életre hívott hitelprogramok többségét főszabályként a vállalkozások az árbevétel 25%-áig, illetve a bérköltség kétszerese erejéig (a kettő közül a magasabb számít) igényelhetik. A Bankmonitor szakértője szerint ésszerű lenne, ha ezeket a korlátokat magasabbra emelnék, tekintettel az elérhető maximális hitelösszegre.
Mikrovállalkozáson a kkv- törvény alapján maximum 9 főt foglalkoztató vállalkozást értünk, melynek a mérlegfőösszege vagy a bevétele nem haladja meg a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Ez a jogosultság alapja, vagy szűkítik a kört? Nem tudni. (pl. banki szegmentáció is ettől sok esetben eltér). Így várhatóan majd a terméktájékoztatóból fog kiderülni, milyen cégméret mellett igényelhető a hitel – mondta a szakember.
Nagy kérdés még, hogy lesz-e valamilyen fedezeti (pl. ingatlan, ingóság, kezesség) elvárás. Ami a biztosítékot illeti, a KAVOSZ likviditási hiteléhez például most sem szükséges ingatlan, elegendő a tulajdonosi és a garancia intézmény kezességvállalása. Azt sem tudjuk egyelőre, ellenőrizni fogják-e a hitel felhasználását, de nagy esélyt van rá, hogy a hitelcélt számlával kell igazolni, hogy véletlenül se fordítódjon a 0%-os céges hitel magán célra.
A törlesztés szempontjából a 3 évesre tervezett türelmi idő a Bankmonitor szakértője szerint azt jelenti majd, hogy a 10 milliós összeget 7 év alatt, egyenlő részletekben kell majd törleszteni. A kisvállalkozási hitelek esetében havi és negyedéves törlesztés egyaránt előfordul, e kettő valamelyikére lehet számítani most is.
