Nemrégiben

GSZT szakújság

egy amerikai 280 szobás szálloda igazgatójával beszélgettem, aki elmondta, hogy náluk – és az USA-ban – egy új munkakör van kialakulóban: info observer néven.

GSZT szakújság

Az illető órákon át itt ül a számítógép előtt, jegyzetel, adatokat gyűjt, összesít, elemez és pályázatokat figyel. 

Mondhatnánk, hogy rohamosan változik a marketing stratégia.

Mindennap – akár civil emberként, akár cégként – felfoghatatlan mennyiségű adatot hagyunk magunk után a digitális világban. Vállalatként és cégként kitárulkozunk, miközben a közvetlen személyes kapcsolatainkban szemérmeskedünk. Az információk versenyében élünk vagy éppen visszaélünk vele. De az ingyen felkínált információs tőkét fel nem használni hiba lenne. Egy jó információ sokszor többet ér a nehezen megszerezhető bankhitelnél. És most nem az illegális, bűnténybe hajló eszközökre gondolok, csupán az önként és dalolva feltett adatokra.

Az is igaz, hogy az így közölt adatok legnagyobb része még a virtuális kukában végzi, mert egyelőre nincs aki értelmezze. Ám ez a rengeteg információ nagyon is értékes, és aki fel tudja dolgozni, hatalmas előnyre tehet szert a most formálódó „big data” világban.

Persze ez a formálódó világ, a számos like és megosztás számtalan jogi problémát is felvet. Ki és mikor és hogyan juthat adatokhoz, milyen következményekkel. Ezek csak nagyvonalakba vázolt kérdések, de ma már mindenki számára valós kérdések, nem túlzás, ha azt mondom, hogy milliárdokat és milliárd embert érintő felvetések.

Ki fogja ezeket megválaszolni, ki hozhat az egész világra érvényes törvényeket, hol van az internetes szólásszabadságnak a határa … és sorolhatnám tovább.

De visszatérve a mi szakmánkhoz, egyet ne feledjünk: itt még mindig az emberi szó, az odafigyelés, a mosoly a legnagyobb tőke.

A komputer csak segédeszköz.

Murányi Péter