A nyár kihagyhatatlan, klasszikus – alapvetÅ‘en 4 alapanyagra épülÅ‘ – fogása a lecsó. Számtalan variációja létezik, ezért igazából nem is beszélhetünk tökéletes lecsóreceptrÅ‘l. Illetve mégis: a tökéletes lecsó az, amit mi magunk, Ãzlésünknek megfelelÅ‘en készÃtünk.
A lecsófÅ‘zés, illetve a fÅ‘zés nagyszerűsége kreativitásunkban rejlik. Lecsónkat fÅ‘zhetjük lábosban, bográcsban, megbolondÃthatjuk kolbásszal, virslivel, vagy akár mindkettÅ‘vel. Ehetjük belefÅ‘zött tojással, rizzsel, tarhonyával. Ki-ki Ãzlése szerint. KészÃtése egyszerű, idÅ‘igénye minimális.
Nézzük, hogyan készül az általunk kedvelt, bográcsban készülÅ‘ lecsó (ez most a gyerekbarát verzió, tehát semmi csÃpÅ‘s paprika):
Tepsivajazás helyett válasszunk egy profi tűzmestert, aki a bogrács alá valót biztosÃtja…! 🙂
Minimálisan 2 kg lecsópaprikából fÅ‘zöm, amihez körülbelül 40-50 dkg paradicsomot használok fel. Szabadföldi zöldségeket vásároljunk, mert a vÃzÃzű melegházi tesókból nehéz a jó Ãzt kicsalogatni magas vÃztartalmuk miatt. Ami a hagyma mennyiségét illeti, én mindig rengeteget használok. Egyrészt biztosÃtja a még jobb Ãzhatást, másrészt gondoskodik a lecsónk tunkolható sűrűségérÅ‘l.
Soha nem használok olajat – mint ahogy a magyaros ételek alapja sem lehet más, csak szalonnazsÃr, olykor kacsazsÃr -, jelen esetben kolozsvári szalonnát olvasztok zsÃrjára. Miután szeretem a házi füstölt kolbászt, Ãgy az olvadozó kolozsvári zsÃrján megfuttatom a kolbászkarikákat is. Vigyázat, a kolbász is enged magából zsiradékot, Ãgy a szalonna és a kolbász adja közösen az apróra vágott vöröshagymánk „zsÃrszegény” alapját.Ebben a fűszeres zsÃradékban párolom a vöröshagymát (kolbászt nem veszem ki), s pirÃtok rajta kÅ‘mozsárban összetört köménymagot – csak az Ãze kedvéért. Mikor a vöröshagymánk szép világos szÃnű lesz, fokozatosan pakolom hozzá a felkarikázott paprikát. Ahogy a paprika összeesik, vizet enged magából, hozzáteszem a negyedelt paradicsomokat (héját nem szoktam lehúzni).Â
„Vizet SOHA, semmi szÃn alatt nem teszünk a lecsóhoz!” – mondta mindig Anyám. Ez olyan szigorúan belém vésÅ‘dött, hogy kezdÅ‘ kukta koromban, mikor még a paprikát is rosszul választottam ki, s az nem engedett szinte semmi levet magából, inkább a kukába dobtam a lábos tartalmát, semmint hogy megmentsem egy kis vÃzzel….  🙂
No, az elsÅ‘ közös paprika-paradicsom rottyantás után leveszem a bográcsot a hÅ‘forrásról, s kapja a fűszereket: házi fűszerpaprika, frissen Å‘rölt bors, csemege piros arany, kevés só (piros arany tartalmaz sót). Jól elkeverem, s visszateszem a tűzre. MielÅ‘tt a paradicsom végképp össze nem esik, frankfurti vagy bécsi virslit karikázok bele – Lányaim kedvéért. Mi tojással szeretjük, Ãgy a virsli után pár perccel felverek 1-2 tojást (nagyságtól függÅ‘en) és készre fÅ‘zöm a lecsót.
Egészséges konyha ide-oda, én friss, puha fehér vagy félbarna kenyeret kÃnálok hozzá. No, meg egy jó pofa HIDEG sört!