a Gyurit, negyvenhét éve ismerjük egymást, egy osztályba jártunk. Igaz, hogy laza, könnyed fiatalember volt és ezt a tulajdonságát – Hála Isten – megőrizte a mai napig.
Emellett ragyogó sportember volt és ezt a tulajdonságát is megőrizte a mai napig.
Mint egykor sokat utazó élsportolótól a 60-as években tőle tanultuk az üzletelés alapszabályát – így állíthatom, hogy az üzletben nem ismert tréfát, mindent átgondolt, a magyar kapitalizmus kialakításába jelentős, példamutató szerepet játszott azzal is, hogy egy cipzárjavító üzletből, hogy lehet sokat kihozni, – mondjuk ki, meggazdagodni.
És akkor most megindítják ellene a felszámolási eljárást, most amikor a balatonalmádi szálloda ma is évi 1 milliárd forint forgalmat realizál és 130 embernek ad munkát.
Miért? Mert 2005-ben felvett svájci frank alapú hitele kvázi elértéktelenedett pontosabban felértékelődött.
Hányan és hányan vannak így kisebb szállodák, éttermek, cukrászdák tulajdonosai, azok, akik áruszállító autót vettek, üzletet nyitottak vagy éppen fűtést korszerűsítettek, esetleg lakásról gondoskodtak a gyereküknek.
Felelősen gondolkodó és gazdálkodó emberek.
Most már naponta kérdezem, hogy meddig tűri a kormány a bankok uralmát, vagy netán a befizetett kamatadó felhatalmazza mindenre a bankokat?
Cinkosok vétkes aki néma.
Csupán érdekességként jegyzem meg, hogy a bankok az úgynevezett devizaalapú lakáshitelek árfolyam befagyasztásáért is 22-30 ezer forint közötti díjat kérnek, ehhez jön még a közjegyzői kb. 10 ezer forintos összeg. Megint ki járt jól?
Gyere Gyuri, felezzük el a zsíros kenyerünket, mint negyvenhét évvel ezelőtt Trierben tettük.
Majdnem elfelejtettem: ott született Marx.
Murányi Péter
