2012. szeptember 25, kedd – 9.00 óra – Elnök: Balczó Zoltán
ELNÖK: Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Pál Béla, az MSZP képviselője: „A turizmus világnapjáról” címmel. Képviselő úr!
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeptember 27-e 1980 óta – amióta az ENSZ turisztikai világszervezete annak nyilvánította – a turizmus világnapja. A turizmus világnapja, amely alkalmat kínál arra, hogy számot vessünk a turizmus eredményeivel, mérleget vonjunk, és szóljunk arról is, hogy mi segítené a jövőben jobban a turizmus fejlesztését, hiszen a turizmus területén Magyarországon is közel 400 ezren dolgoznak, ez a foglalkoztatottak közel 9 százaléka, és a megtermelt nemzeti jövedelem 9 százalékát is ez az ágazat állítja elő, így jelentőségét különösebben nem kell méltatni.
Kedvező, hogy Magyarországon eddig minden kormány stratégiai ágazatnak tekintette a turizmust, és hiszem és vallom, hogy a lehetőségeinek megfelelően mindent meg is tett a turizmus fejlesztéséért, és az, hogy ez időközönként akadozva sikerült, ez soha nem a különböző pártok soraiban helyet foglaló szakpolitikuson múlott, hanem inkább az ország gazdasági helyzetén vagy más prioritások előtérbe helyezésén. Tisztelt Képviselőtársaim! Különösen nagy várakozás előzte meg a turizmus szereplői körében a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező kormány tevékenységét, hiszen, az ígéretek szerint adócsökkentést, áfacsökkentést és emellett bővülő hiteleket, nagyobb forrásokat vártak.
Mi teljesült ebből? Az adócsökkentésből az 1 százalékos személyi jövedelemadó, amely kedvezőtlenül érinti a turizmusban tevékenykedő munkavállalók jelentős részét, áfacsökkentés helyett áfanövekedés, bővülő források helyett pedig egyre szűkülő turisztikai célelőirányzat, különösen a marketingforrások tekintetében. A fejlesztések folytatódtak, és ez jó, hiszen az elmúlt időszak 200 milliárd forintnyi fejlesztései tovább folytatódtak uniós forrásból a turizmus területén, de nem jó az, hogy szűkülnek a hitelezési lehetőségek, így hát sokan nem tudják megvalósítani a fejlesztéseiket. Jó az is, hogy bevezetésre került a SZÉP-kártya az üdülési csekk továbbfejlesztéseként, nem jó, hogy a dolgozók nem használhatják fel szabadon, korlátozva van, hogy melyet szállásra, melyet szabadidő-szolgáltatásra, melyet vendéglátásra használhatnak fel, és nem jó, hogy az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított a turizmuskártya ügyében Magyarországgal szemben.
Nagyon jó, hogy létrejött a nemzeti védjegy, és nagyon jó az is, hogy létrejöttek a turisztikai desztinációs menedzsmentek, szinte jelkép, hogy 27-én országos tanácskozásukat tartják Gyenesdiáson, ahol először létrejött az a szövetség a turisztikai szolgáltatók, önkormányzatok között, amely hitem szerint a jövő turisztikai szerveződése lesz majd. Viszont nem jó az, hogy a költségvetésben ugyan szerepel a Nemzeti Turisztikai Bizottság működtetésére összeg, a felhasználásáról semmit nem tudunk, mert az új kormányzat a Nemzeti Turisztikai Bizottságot nem hívta össze.
Nagyon jó, hogy a Turizmus Zrt. második alkalommal rendezi meg nagy sikerű akcióját a turizmus világnapján, amelynek keretében szolgáltatók, önkormányzatok összefogásával a „Legyen egy mosollyal több!” akció keretében felhívja e napra a figyelmet, és nem jó, hogy ezt csökkenő marketingforrásokkal teszi. Jó az, hogy stratégiai ágazatnak tekinti a kormányzat a turizmust, de nem jó az, hogy általános politikája gyakran ez ellen hat, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a magyar néptánc kiemelkedő vonzerőnk, ebben a legényes, a csujogatós vagy éppen időközönként, helyenként a párnatánc, de semmiképpen nem tartozik ide a pávatánc, főleg akkor, ha a miniszterelnök járja, és főleg akkor, hogyha ez kimutatható anyagi károkat okoz a turizmus szereplőinek és az állampolgároknak.
Idetartozik az is, hogy jó, hogy az Unió tagjai vagyunk, mert a vendégeink 80 százaléka az Unióból érkezik, de nem jó, hogy a kétharmados törvénykezés gyakran az Unió normáival szemben fogalmazza meg törvényeit, szabályait, és ezzel kivívja az Unió ellenérzését, és nyilván ez is hathat az ország megítélésére, és arra, hogy hány turista jön az Unió országaiból hozzánk. Végezetül nem jó, képviselőtársaim, Magyarországon, hogy újra elkezdődött a kirekesztés, a gyűlölködés, az antiszemitizmus, és az ezzel szembeni következetes kormányzati fellépés hiánya szintén nem segíti, hanem éppen rontja az ország összképét, és idetartozik a baltás azeri gyilkos kiadatása is.
Tisztelt képviselőtársaim, de most szóljunk a turizmus világnapjáról, hiszen 27-én ünneplünk, 27-én ünnepeljük mindazokat a szolgáltatókat, munkavállalókat, vállalkozókat, akik a turizmus különböző területein dolgoznak. Köszönjük meg ezúttal is a munkájukat, és gratuláljunk mindazoknak, a legkiválóbbaknak, akik közülük elismerést kapnak, mert az ő munkájuk elengedhetetlen – kormányzati ciklusoktól függetlenül – azért, hogy a magyar turisztikai ágazat töretlenül fejlődjön.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Dr. Lamperth Mónika tapsol.)
ELNÖK: Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíván-e valaki válaszolni. Igen, megadom a szót Szatmáry Kristóf államtitkár úrnak.
SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Dilemmáztam, hogy a két napirend előtti felszólalás kapcsán mikor is szóljon a kormányzat, de mivel Pál Béla képviselőtársam egy-két olyan dolgot is említett a turizmus kapcsán, amivel nem értek egyet, mert nem tudok egyetérteni, ezért most kértem szót.
Én is hadd kezdjem azzal, hogy valóban, egy olyan ágazatról beszélünk, amelynek a jelentősége túlmutat azokon a számokon, amik itt elhangzottak. Valóban, közel 400 ezer munkavállaló, a GDP 8,4 százaléka, de ezen túlmenően egy olyan iparágról beszélünk, amely egy új iparágnak tekinthető, hiszen alapvetően egy szolgáltató szektornak tekinthető, amely az elmúlt 50-70 évben fejlődött ki, mégis az innovativitása, az újszerűsége mellett az egyik legnagyobb foglalkoztató, az egyik olyan ágazat, ami miatt egyébként stratégiai pontja, kitörési pontja a magyar gazdaságnak, hiszen könnyen, gyorsan tud munkaerőt fölszívni. És valóban, túlmutat az iparág önmagán, hiszen embereket hoz közel egymáshoz, kultúrákat ismertet meg egymással, ami, azt gondolom, hogy XXI. századunkban az egyik legfontosabb. Természetesen a kormányzat nemcsak szavakban, hanem tettekben is próbálja segíteni a turizmust, és ezzel hadd cáfoljam néhány gondolatát Pál képviselőtársamnak.
Négy különböző területet tudnék lehatárolni, ahol a kormányzat tudja segíteni a turizmus ügyét, és azt gondolom, hogy jól tudja segíteni, hiszen hogyha a számokat nézzük, akkor most, szeptember 27-én nemcsak az általános turisztikai világnapot tudjuk ünnepelni, hanem egy turisztikai rekordévet tudunk ünnepelni idén Magyarországon. Már a tavalyi évben is megközelítette, az idei évben pedig egyértelműen meghaladták a turizmus számai – az első 8 hónapot figyelembe véve – a válság előtti időszakot.
Magyarországon az árbevétel, a szobafoglaltság, a vendégéjszakák tekintetében minden korábbinál magasabb számok látszanak az első 8 hónap alapján, tehát lehet azt mondani, hogy a magyar gazdaság egyik húzóágazata idén a turizmus, lehet azt mondani, hogy válságálló ágazatról beszélünk.
Melyek azok a területek, amelyeken eredményt tudtunk elérni? Jól tudja képviselőtársam is, meg talán a minket követő tévénézők is, hogy a szabályozás területén sokat lehet tenni a turizmusért, és így is tettük. A Szállodaszövetséggel… – és ez némileg talán cáfolja itt a korábban elhangzottakat, nagyon jó kapcsolatban vagyunk a különböző szakmai szervezetekkel, folyamatos konzultáció van a Nemzetgazdasági Minisztérium és a turizmus különböző szereplői között a szabályozás tekintetében. Ennek eredménye egyébként az, hogy idén május végén, június elején a Szállodaszövetséggel egy stratégiai megállapodás megkötésére került sor, amelynek eredményeképpen az új tanúsító nemzeti védjegy került bevezetésre július 1-jétől – a Hotelstars Union nemzetközi minősítő rendszert vettük át nemzeti védjeggyé -, amely pontosan azt szolgálja, hogy mind a belföldi, mind a külföldi idelátogató vendégek számára egy átlátható, elérhető, értelmezhető rendszerben tudjanak információt kapni, tudják minősíteni a szálláshelyeket.
A fejlesztések területén is nagyon sok minden történt. Itt egyetlenegy számot hadd mondjak, jelen pillanatban is közel 100 milliárd forint van folyósítás alatt, illetve pályázati rendszerben különböző turisztikai szálláshelyek és attrakciók fejlesztésére. Nagyon sokat tudtunk tenni a gazdaságélénkítés területén, ahogy itt említette képviselőtársam, valóban egy sikersztori a SZÉP-kártya bevezetése. Sokan kételkedéssel és fenntartásokkal fogadták a tavalyi bevezetését. A számok rácáfoltak, 700 ezer magyar állampolgárnál van már ott a SZÉP-kártya, 54 milliárd forint feltöltés történt rajta, és augusztus végéig 26 milliárd forintot költöttek a kártyatulajdonosok. Ez azt jelenti, hogy augusztus végére meghaladta már a korábbi üdülési csekk forgalmát ez az olcsóbb, hatékonyabb eszköz. A promóció területén is szerintem jól állunk. A rekordév mögött alapvetően a külföldi vendégéjszakák számának jelentős, 8 százalékos növekedése áll. Az tehát, amit a Magyar Turizmus Zrt. tesz, úgy látszik, hatékony.
Én is hadd fejezzem be azzal, hogy az egész történet nem lenne ilyen sikeres, ha nem lenne ott a turizmus mögött több százezer olyan magyar munkavállaló, aki nap mint nap ebben a szektorban él, dolgozik. Hadd köszönjem meg innen is nekik. Azt gondolom, ők Magyarország legjobb követei, az ő munkájuk nélkül nem tudtuk volna ezt az eredményt elérni. Továbbra is számíthatnak a kormány támogatására.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
******
Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szalay Ferenc, a Fidesz képviselője: „A turizmus jelentőségéről a turizmus világnapján” címmel. Képviselő úr!
SZALAY FERENC (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Harmadszor a turizmusról. Szeptember 27-e, a turizmus világnapja alkalmából én is néhány mondatban a magyarországi turizmus helyzetéről, jelentőségéről és a magyar gazdaságban betöltött szerepéről szeretném önöket tájékoztatni.
Örömmel számolhatok be arról, hogy az ágazat eredményei 2011-ben meghaladták a válság előtti szintet. Az egész magyar gazdaság szempontjából fontos, hogy a tavalyi évben a hazai kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégek és vendégéjszakák száma meghaladta a válság előtti, 2007. év eredményeit.
A 2011-ben regisztrált vendégéjszakák száma a 2007-ben mért adatokhoz képest összesen 2,4 százalékkal emelkedett, ami a belföldi 2,5, illetve a külföldi 2,4 százalékos növekedésnek köszönhető. Magyarország kereskedelmi szálláshelyein évente több mint 8 millió vendég tölt el mintegy 20 millió vendégéjszakát, a beutazóforgalomból éves szinten több mint 4 milliárd euró devizabevétel származik a Nemzeti Bank adatai szerint.
A beutazóturizmus a devizabevételeken keresztül jelentősen javítja országunk folyó fizetési mérlegét. A Magyarországra turisztikai motivációval érkezett külföldi látogatók és a belföldön többnapos utazásban részt vett magyarok turisztikai költése – amit tehát elköltenek az országban – 960,9 milliárd forintot tett ki 2007-ben, 2011-ben 1115,7 milliárd forintot, így a bevétel jelentősen növekedett, 16,1 százalékkal; ez 2007-hez képest számolható. Az ebből származó áfabevétel 250 milliárd forint.
A nemzetközi adatok szerint a turistaérkezések számának alakulásában is pozitív változást tapasztalhatunk. Európában a nemzetközi turistaérkezések száma 3,5 százalékkal, ezen belül Közép-Kelet-Európában 7,1 százalékkal, Magyarországon pedig 12,6 százalékkal emelkedett 2007 és 2011 között.
A turizmus gazdasági és társadalmi jelentősége tehát vitathatatlan, a turizmuságazat fontos munkahelyteremtő és jövedelemtermelő ágazat, mint ahogy elhangzott: 400 ezer embernek ad munkát Magyarországon. Ez valóban majd’ 9 százalék, 8,4 százalék a foglalkoztatásban.
A turizmus alapágazataiban kimagasló a kis- és középvállalkozások aránya. Azt gondolom, hogy ez is fontos, hogy ennek a körnek mekkora megélhetést biztosít. A magyarországi turizmus segít más ágazatoknak, egészségügy, mezőgazdaság gondjainak enyhítésében, miközben hasznosítja is más területek, például az orvostudomány, az élelmiszeripar és a művészetek eredményeit. A turizmus hozzájárul a magyar lakosság életminőségének javításához, a területi különbségek csökkentéséhez, valamint természet és ember alkotta örökségünk megőrzéséhez, fenntarthatóságához. Élményt nyújt, szórakoztat, ismereteket terjeszt, bővít és nevel. A turizmus lehetőséget teremt hazánk jobb megismerésére, az identitás, a kötődés erősítésére, továbbá fontos szerepet játszik a külföldön hazánkról alkotott kép pozitív formálásában.
A jó turisztikai arculat közvetetten hozzájárulhat a működőtőke beáramlásához, a befektetések növeléséhez, a kereskedelmi kapcsolatok erősítéséhez. Az idei év elmúlt hónapjaiban és különösen a nyári főszezonban a tavalyi kedvező tendencia tovább folytatódott. A vendégforgalom további növekedéséről számolhatunk be.
A 2012. év első félévi statisztikái alapján 2012-ben Magyarországra turisztikai céllal látogató külföldiek költése várhatóan mintegy 850 milliárd forint, a belföldi turisták mintegy 410 milliárd forint költése várható. Ez 1260 milliárd forint, és ebből 280 milliárd forint az áfabevétel, így jelentős növekedésről számolhatunk be valószínűleg az év végén.
Rendkívül bizakodók lehetünk a turizmuságazat jövőjét illetően, a reális kép kialakítása érdekében azonban néhány egyéb tényezőre is felhívom a figyelmet. Például: a kereskedelmi szálláshelyek, férőhelyek kapacitásának növekedése, amely 2007-2011 között 8,2 százalékos volt, most stagnál, és ugyanígy stagnál az ő bevételük is. A fogyasztói árindex alakulása, amely szintén nagymértékben befolyásolja a szálláshelyek jövedelmezőségét; az infláció a szálláshely, szolgáltatás és vendéglátó ágazatban 22,2 százalékos növekedést mutatott. S valóban, marketingköltségekre többet kell tudni költeni, hogy vonzóbbá tehessük az ágazatot. Közös érdekünk tehát és közös felelősségünk, hogy a turizmuságazat jól és egyre jobban teljesítsen, és a turizmusban érdekelt gazdasági társaságok jövedelmezősége is elérje a válság előtti szintet.
Bízom abban, hogy a fenti eredmények alapján számíthatunk ebben a fontos kérdésben minden képviselőtársunk együttműködésére.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti és az MSZP-s padsorokban.)
ELNÖK: Megkérdezem Szatmáry Kristóf államtitkár urat, kíván-e másodszor is megszólalni turizmusügyben. (Jelzésre:) Nem
*******
Matolcsy kedveli a romkocsmákat
Hétfőn tartotta a parlament sport- és turizmusbizottsága Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter éves meghallgatását. A nemzetgazdasági miniszter tavaly a turizmustörvény tervezetével ment a bizottság elé. Idén ismét: bejelentette, hogy kész a turizmusfejlesztési koncepció, és tavasszal új törvény születhet. Szó volt fogturizmusról, romkocsmákról és arról is, hogyan táncol Orbán Viktor.
A parlamentben a sport és a turizmus témái tartoznak ehhez a bizottsághoz, Matolcsy meghallgatását a turisztikai témák indokolják. A bizottság elnöke a fideszes szolnoki polgármester, Szalay Ferenc, alelnöke a jobbikos Zakó László és a fideszes Lasztovicza Jenő, aki nemrég a fia különös főiskolai jegybeírásával került be a hírekbe.
Az idegenforgalomban jól alakult eddig az év: a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégforgalom – a vendégéjszakák száma – 3,3 százalékkal, míg az árbevétel 6,5 százalékkal nőtt az idei első hét hónapban, derül ki a KSH adataiból. Ezen belül a szállodák forgalma 6,5, míg árbevétele 8,1 százalékkal nőtt.
Tavaly óta már nem adnak ki üdülési csekkeket, a turisták a Szép-kártyák áldásait élvezhetik. Nagyjából kétmilliárd forintnyi csekk azonban még forgalomban van, azokat ez év végéig el kellene használni, különben elvesznek.
2000-től volt egy turisztikai konjunktúra, amit mi remekül kihasználtunk, „ha még emlékszünk, bár itt mindenki fiatal, különösen a hölgyek” – kezdte a miniszter. Szerinte a helyzet 2008-tól megváltozott, mert mert árérzékennyé vált a középosztály, megcsappant a sokat költő konferenciaturizmus, döbbenetesen kiéleződött a verseny
A megváltozott körülményekre reagáló nemzeti turizmusfejlesztési koncepció elkészült, a kormány előtt van, két héten belül nyilvánosságra hozzák. Ez 10-15 évre szól majd.
A turizmusfejlesztési koncepció szakmai vitáját követően, a más gazdaságpolitikai intézkedésekkel összehangolva, tavasszal új turizmustörvényt fogadhat el a parlament. A turizmus lehet a magyar gazdaság egyik húzóágazat a következő évtizedben a feldolgozóipar és a mezőgazdaság-élelmiszeripar mellett.
A turizmuson belül az ország legnagyobb erőssége az egészségturizmus – a miniszter ezen belül külön kiemelte a fogászati turizmust -, valamint a gasztroturizmust.
Az ágazat adóterhelése valóban magas, ismerte el Matolcsy György, de lehet, hogy nem az áfát, hanem az élőmunkát terhelő adókat kellene inkább csökkenteni.
Nagyjából 130-140 milliárdos keresletnövelő hatása lehet a turizmusban és a vendéglátásban a Szép-kártyának és az Erzsébet-utalványnak. Ez azért fontos, hogy a belföldi turizmus erősödjön.
Az uniós fejlesztési források legyenek a turisztikai fejlesztések alapjai 2013-ig, de főleg 2014-2020 között. A hitelezésre, eladósodára épülő világnak végleg vége van, mondta a miniszter. A végleg legalább két évtizedet jelent, „azt nem tudjuk, mi lesz ötven év múlva”.
Új gazdaságpolitikai és adózási elképzelések kellenek, ezekkel meg tudjuk nyerni azokat a lehetőségeket, amik 2020-ig nyílnak. Nagyon sok változtatás kell, hogy a turizmus húzóágazat legyen, fejezte be Matolcsy György a bevezetőjét.
Az MSZP-s Pál Béla örült a beszámolónak, és főleg annak hangsúlyának, mert úgy érzi, hogy ez eltávolodás a tündérmesék világától. De baj, hogy nincs 7 százalékos növekedés, hanem recesszió van, és a szegények még szegényebbek.
Pál Béla örül, hogy Matolcsy elkötelezett a néphagyomány, népi értékek iránt, ezért kéri, szóljon a kormányfőnek, úgy is, mint annak jobbkeze, hogy a csujjogatós tánc jó, de a pávatánc nem, és az sem, ha EU-ellenes retorikát alkalmazunk, mert az unióból jön a vendégek nyolcvan százaléka.
No, épp erről nem akar beszélni Pál Béla, hogy mi volt sikeres, amikor ők voltak, és mi kudarc most. Inkább arról beszél, hogy a turizmus a statisztikák szerint jobb képet mutat, mint amit a piaci szereplők éreznek. Nagy várakozás volt a 2010-ben beígért adócsökkentés, áfacsökkentés iránt, de ehelyett lett 25 új adó és nőtt az áfa és nem lett több pénz turizmusmarketingre.
„A miniszterelnök úr úgy kirántotta az egymilliárdot fogturizmusra érzéstelenítés nélkül, hogy csak néztünk. És nem látni, ez a pénz hol hasznosul azon kívül, hogy a kedvezményezetteknek több ügyfelük van” – Pál Béla.
Pál Béla szerint a nehézkes indulás után a Szép-kártya sikertörténet lett, és reméli, hogy az uniós eljárás gyorsan lezárul. De látni kell, hogy a kártyán lévő pénz kétharmadát vendéglátásra költik, mert egyszerűen kevesebb a pénzük, és fontosabb nekik a megélhetés, mint az üdülés, rekreáció. Arányosabb felhasználás kellene, és a gyógyfürdőkben is felhasználhatóvá kellene tenni.
A bizottsági ülés 30. percében elhangzott a rettegve várt szó: turisztikai desztinációs menedzsmentek! Egy normális agynak ilyenkor muszáj öt perc üzemszünetet tartania.
A kormánypárti és ellenzéki bizottsági tagoknak is hiányzik a Malév. Az utazási irodák kétmilliárdos kiesésre panaszkodnak amiatt, hogy nincs magyar érdekeltségű repülős cég. A fapadosokkal sokan jönnek, de keveset költenek, mondta a fideszes Lasztovicza Jenő, akinek egyébként tetszettek a miniszter szavai.
A szállodák üres szobáiban lévő tévék után is fizetni kell szerzői jogdíjat; Matolcsy György másfél éve azt ígérte, tesz valamit ezzel, most ismét erre kérik.
A turisztikai szolgáltatók kevés pénzből gazdálkodnak, ezért azt a londínert, aki napközben a bőröndöket cipeli, este kénytelen felszolgálni, még ha kétbalkezes is. Ez nem jó, a szolgáltatás színvonala csökken, ami elriasztja a vendégeket, mondta a jobbikos Zakó László, aki szerint hiába van Szép-kártya, ha az embereknek nincs pénzük, nincs a tankjukban benzin, hogy elutazzanak.
Szalay Ferenc, a bizottság fideszes elnöke megvédte Orbán Viktor tánctechnikáját, mondván, nem keringőzik, nincsenek moszkva, brüsszeli és más lépései, hanem nemzeti ügyekben gondolkodik, és ez így jó. Beszólt viszont a más 2000-es évek elején kezdődött fürdőfejlesztésnek, szerinte tévedés volt mindenhol fürdőt építeni, ahol víz volt.
Magyarország egyértelműen sikertörténet lesz. Sok mindenben már most azok vagyunk, és még inkább azok leszünk. Az államadósság csökkentése, a deficit tartósan 3 százalék alatt tartása és a foglalkoztatás bővülése – igaz, csak közmunkával – azt jelzi, hogy itt valami történik, mondta a miniszter a válaszában. Szerinte 10 év múlva lehet majd arról beszélni, hogy mi a tündérmese és mi nem.
A magyar gazdaság idén várhatóan stagnálni fog, „reméljük, év végére valahol 0 és 1 százalék között lesz a növekedése” – mondta válaszában Matolcsy György. Budapest a fiatal turisták célpontja, ami nagy magyar siker, még a romkocsmákat is dicsérte azért, hogy a fiatalok célba vették Budapestet.
A Szép-kártya valóban siker, ha csak a számokat nézzük, de tény, hogy a felhasználásának aránya nem jó. A turisztikaiudesztináció-menedzsmentnek magyar nevet kell adni, adott igazat a miniszter Zakó Lászlónak.
A Matolcsy-minisztérium ezt támogatja, de az előkészítést az NFM végzi. „Az első sokkon túl vagyunk, a fapadosok nyitottak új réseket, de ez nagyon kevés”. Egy új koncepcióval működő nemzeti légitársaság nagyon kell.
Az NGM egy forgalmi alapú díjfizetést szeretne, tárgyaltak erről, a Navracsics-minisztérium feladata a jogszabály-módosítás előkészítése, válaszolta egy felvetésre Matolcsy György.
Aki Bécsben ott van. Budapesten nincs, ehhez jobb minőségű szolgáltatások kellenének, zárta a válaszait a kormánypárti frakciószövetség ülésére siető Matolcsy György.
A Fidesz-KDNP rendkívüli frakcióülése miatt a bizottság ülését felfüggesztették, folytatják, ha a miniszter legközelebb ráér..
