Tömegkórokozók

0
7

A megfelelő vízellátás és a por megkötése is kulcs-fontosságú a fesztiválok egészségügyi stratégiájában, elkerülendő a tömeges megbetegedéseket.

Balaton Sound

Soha nem tört még ki járvány a magyar fesztiválokon – nyugtatja a kedélyeket Szeles Géza, a legkülönbözőbb fieszták egészségügyi ellátását megszervező, önkéntesekből álló szervezet, a Helperek vezetője, aki 23 éve „fesztiválozik”. Nem volt tömeges fertőzés annak a 17 éves lánynak az esetéből sem, aki két hete az agyhártyagyulladás egyik legsúlyosabb változatában hunyt el a Balaton Sound után. Bár még az sem bizonyos, hogy a Zamárdiban zajló könnyűzenei fesztiválon kapta el a kórt (miután annak lappangási ideje 2–10 nap), minden eshetőségre felkészülve antibiotikumot adtak annak a 69 embernek, aki érintkezett a lánnyal. Jóllehet az agyhártyagyulladásnak ez a változata cseppfertőzéssel terjed, vagyis mindenki veszélyeztetett lehet, akivel akár csak közel hajolva beszélgetett, vagy akit leköhögött a lány, ahhoz, hogy fesztiválméretű járvány törjön ki, több száz fertőző forrásnak kellett volna behordania a kórokozót – teszi hozzá Szeles. Gennyes agyhártyagyulladás egyébként ütötte már fel a fejét tömegrendezvényen: a 2000-es mekkai zarándoklaton 14-en haltak meg miatta, azóta javasolják, hogy a Szaúd-Arábiába készülők oltassák be magukat ellene.

Efféle tömeges fertőzéstől a Szigeten a szervezők nem tartanak, noha a terület egészségügyi szempontból nem a legideálisabb. A Hajógyári-sziget feltalaja ugyanis dunai iszap, ami a legkevésbé sem steril, az onnan felverődő por sok fertőző anyagot hordozhat, a szemcséken megkapaszkodnak a kórokozók, a gombák. Ráadásul míg egy nem bolygatott területen a por általában 50-60 centiméter magasságban lebeg, a nagy tömeg szájmagasságig is felveri. Ezt részben ellensúlyozza a Duna közelsége, mert bár a meleg vízpárában számos kórokozó tenyészik, a folyó meg is köti a port. De a szervezők is küzdenek a por ellen: a fesztivál előtt immár 3 éve kalcium-kloridos, dolomitos őrleményt szórnak le a területen, ami növeli a talaj nedvességtartalmát, így jóval kevesebb a por – magyarázza Benis Dániel, a Sziget műszaki vezetője. Állítólag „fesztivál-világszabadalom”, hogy a szaniterblokkok rendszeres fertőtlenítése mellett a sziget elhagyatott, bokros-fás részein (ahol a férfiaknak ingerenciája támadhat) a mezőgazdaságban használatos ammóniumfaló baktériumokat permeteznek szét, amik a kisdolgoknak nemcsak a szagát, hanem bizonyos fertőző összetevőit is ártalmatlanítják.

Az egészségügyi óvintézkedések közé  tartozik az is – tudtuk meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságától –, hogy a meleg ételt a kiszolgálás, felszolgálás előtt „biztonságos hőkezelésnek kell alávetni”, vagyis két percen át minden pontját legalább 75 Celsius-fokosra kell melegíteni, illetve ha eladás előtt nem lehet 63 fok fölött tartani a hőmérsékletét (vagy gyorsan lehűteni), akkor 3 órán belül ki kell adni. 2012 tavasza óta érvényben lévő Jó higiéniai gyakorlat útmutató pedig egyebek mellett leszögezi, hogy a tojásos, vaníliaöntetes, nyers húsos ételek, a majonéz, a tartármártás, a sárgakrémek „rendkívül kockázatosak”, ezért „kizárólag egyedi veszélyelemzés alapján hozhatók forgalomba”. No meg, hogy a kifőzdékben lehetőség szerint ne ugyanaz kezelje a pénzt, aki az ételeket kiadja.

Nincsenek a tömegrendezvényekkel kapcsolatos egészségügyi határértékek, csak annyi, hogy öt azonos megbetegedést már jelenteni kell az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak. Egyébként meg „ha egy órán belül odajön hozzánk 2-3 ember, akik ugyanannál a bódénál ettek és hasmenésük van, akkor tudom, hogy további páciensekre lehet számítani” – foglalja össze évtizedes tapasztalatait Szeles doktor.

Az óvintézkedéseknek köszönhetően az eddigi legnagyobb erőpróba, a 2009-es H1N1-világjárvány idején mindössze tíz H1N1-gyanús esetet regisztráltak a Szigeten, ami arányaiban jóval kevesebb volt, mint ugyanakkor a teljes lakosság körében. Egyébként valóban kiemelten készültek a rendezvényre: központi pandémiás tervet dolgoztak ki, a kőkórházakéhoz hasonló felszereltségű, 50 ágyas kórházat húztak fel, és külön mentőautó állt készenlétben az influenzások részére.

A tömegrendezvényeken kulcsfontosságú  a megfelelő mennyiségű tiszta víz – szögezi le a HVG-nek Mark Salter, az angol Health Protection Agency (a brit közegészségügyi hivatal) munkatársa. 1998-ban a michigani zenei fesztiválon több mint háromezer embert döntött le a lábáról a gastroenteritis (fertőző bélgyulladás). A hordozó egy vendéglátóegységnél nem kellően megfőzött tofu volt, ám a járvány terjedését már higiénés hiányosságok okozták: a mosdókban elfogyott a szappan, és eleve nem volt elég kézmosó hely.

Fontos a víz, de csak ha a csapból jön. Glastonburyben, a legnagyobb brit zenei fesztiválon egyik évben a rengeteg csapadék okozott gondot – meséli Salter, aki e rendezvény egészségügyi felügyelője –, a résztvevők térdig jártak a sárban, ami egyebek mellett bőrgombásodásokat okozott. Ugyanitt 1997-ben hét embert a hasmenést, bélgyulladást vagy akár húgyúti fertőzést okozó E. coli baktériummal kellett kórházba szállítani. Mivel úgy vélték, hogy ezek a megbetegedések állatoktól származtak, azóta a hatóságok a fesztiválnak otthont adó mezőről már a rendezvény előtt két héttel kitiltják a csordákat, nyájakat. Az idén nincs Glastonbury, néhány évente pihenő van, ami kapóra is jön – teszi hozzá Salter –, könnyen előfordulhatott volna ugyanis, hogy az olimpia miatt nem tudták volna beszerezni a szükséges több száz mobil WC-t.

A szakértők egyöntetűen állítják, hogy a fesztiválokon előforduló tömeges megbetegedések leggyakrabban ételfertőzéssel, meghűléssel kapcsolatosak. Éppen ezért okozhatott volna nagyobb bajt az agyhártyagyulladás, még akkor is, ha időben látja orvos az elhunyt fiatal lányt. A kórokozói ugyanis – mivel a légutakban telepszenek meg – sokszor a meghűléséhez megtévesztően hasonlatos tüneteket okoznak, és csak ritkán tapasztalhatók rögtön a diagnózist egyértelműsítő neurológiai tünetek (erős fejfájás, hányinger, nyakmegmerevedés, ingerlékenység, tudatzavar).

Eddig még egzotikus kórt nem hurcoltak be Magyarországra a fesztiválok alkalmával. A svédek nem voltak ilyen szerencsések. 1957-ben a világszerte egymillió halálos áldozatot követelő H2N2-vírust, az úgynevezett ázsiai influenzát svéd fiatalok egy csoportja vitte haza egy szovjetunióbeli zenei fesztiválról – a skandináv országban fél év alatt 16 ezren haltak meg benne.

Geri Ádám – HVG