Elkezdte szétosztani a kormány azt az egymilliárd forintot, amelyet a fogászati turizmus fejlesztésére különÃtettek el. A pénzhez egy összetett pályázaton lehet hozzájutni, amelyben kikerülhetetlen, hogy a nyertesek Orbán Viktor fogorvosának cégénél költsenek el milliókat. A fogászok azonban Ãgy is rajonganak a programért.
„Méltó és jó befektetés” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a magyar fogászati turizmusról egy 2011-es konferencián. A miniszterelnök a több mint kétszáz fogász jelenlétében megtartott rendezvényen egy együttműködési megállapodást is aláÃrt Szűcs Lászlóval, az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. (OTI) vezérigazgatójával.
Az OTI 2010-ben jött létre azzal a céllal, hogy kiaknázza a magyar egészségügyi turizmusban rejlÅ‘ lehetÅ‘ségeket. A cég által létrehozott Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Programiroda egy tervet is kidolgozott a hazai fogászati turizmus fellendÃtésére. Orbán azt mondta, azért támogatja a Szűcsék cége által kidolgozott programot, mert az évi 60 milliárd forint bevételt termelÅ‘ ágazat a magyar gazdaság egyik fÅ‘ kitörési pontja lehet.
A kormány tavaly júniusban egymilliárd forintot különÃtett el a fogturizmus fejlesztésére, a pénzt most októberben osztották szét 39 fogászat között. A legkisebb összeget elnyert fogászat közel 16 millió forinthoz jutott hozzá, a legnagyobb támogatás pedig 30 millió forint volt. A pénz egy része azonban nem maradt a fogászatoknál, hanem a nyertes vállalkozásokon keresztül az OTI-hoz vándorolt, amely több millió forintért cserébe nyújtott marketingképzést, és készÃtett reklámot a nyertes fogászatoknak.
Az OTI a cégadatbázis szerint 2010 végén alakult. 2011-ben már 157 millió forintos bevételük volt, és 179 milliós kötelezettségük, a cég azonban az adatbázis szerint nyereséggel zárt. A OTI felügyelÅ‘bizottságának egyik tagja, és közvetetten a tulajdonosa is Bátorfi Béla, aki Orbán Viktor fogorvosa. Orbán szóvivÅ‘je korábban azt mondta, hogy nincs semmi kapcsolat az egymilliárd forint átcsoportosÃtása és a fogorvos személye között. Az OTI pedig tavaly közleményt adott ki arról, hogy az egymilliárd forintot nem Å‘k kapták, viszont egyeztetnek a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal a program állami szerepvállalási lehetÅ‘ségeirÅ‘l.
A pénzre decemberben Ãrt ki pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Ãœgynökség (NFÃœ) fogászatok számára. Az OTI vezérigazgatója, Szűcs László januárban jelezte, hogy Bátorfi Béla nem pályázik a fogorvosi szektor számára meghirdetett források egyikére sem, bár cége megfelel valamennyi követelménynek. „Az orvos morális okokból döntött úgy, hogy nem kÃván élni a támogatási lehetÅ‘séggel” – mondta Szűcs.
A pályázat alapvetÅ‘en marketingfejlesztéseket támogat, az elnyert pénznek legalább a felét kötelezÅ‘en ilyen jellegű fejlesztésekre kell fordÃtani. Október elején hirdették ki a pályázat eredményét, a nyertes fogászok a pénzt „hálózati innováció keretében megvalósuló összehangolt piacfejlesztésre” kapták. Ez az [origo] által megkérdezett fogászok szerint azt jelenti, hogy az OTI segÃtségével reklámozzák a magyar fogászati turizmust. A programiroda bevonása a pályázati pénz elköltésébe azonban csak részben volt választható.
Az állami támogatás elnyerésének ugyanis van egy olyan feltétele is, hogy a fogászatoknak részt kell venniük – de nem feltétlenül kell nyerniük – egy másik, „Innováció a fogászatban” tárgyú pályázaton is. Ez egy uniós pénzeket használó pályázat, amely a fogászatok eszközbeszerzését, vagy például a fogászok bérét támogatja, de elÅ‘Ãrja azt is, csak azok a fogásztok pályázhatnak, amelyek a következÅ‘ két évben részt vesznek az OTI programjában „mint a kapcsolódó know-how hasznosÃtója, továbbiakban: Tag”.
Megkérdeztük az NFÃœ-t, hogy miért szerepel ez a feltétel a pályázati kiÃrásban, illetve hogy mi alapján választották ki az OTI-t az állami pályázatban való közreműködésre. Az ügynökség szerint a pályázat célja fejlett fogászatok létrehozása, hosszú távon pedig a külföldi ellátottak létszámának növelése. Az NFÃœ szerint ehhez az OTI programjában való részvétel a kulcs.
„A Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program az egyetlen ágazatfejlesztési koncepció, amely megalapozott, szakmai és civil összefogás támogat, és amellyel Magyarország megtarthatja piacvezetÅ‘ pozÃcióját az európai versenypiacon” – tették hozzá. A NFÃœ szerint az Innováció a Fogászatban tárgyú pályázat résztvevÅ‘inek azért kell részt venniük az OTI programjában, mert „a komplex jelleg, a kitűzött állami célok csak Ãgy valósÃthatóak meg”. Hozzátették, hogy ez egy speciális pályázat, és akik nem akarnak részt venni a programban, azok számára másfajta pályázati lehetÅ‘ségek is elérhetÅ‘ek.
A kormány által elkülönÃtett egymilliárd forinthoz viszont csak ezen a pályázáton keresztül vezet az út. A [origo] által megkérdezett, a pályázaton nyertes fogászok szerint a kitétel azt jelentette, hogy a pályázati pénz egy részébÅ‘l személyre szabott innovációs csomagot vásároltak az OTI-tól, amely mellé megkapták a cég know-how-ját, illetve a tagsági viszonyt.
„2-4 millió ment el erre” – mondta az egyik fogász, aki szerint a fogászatok azt rendelik meg az OTI-tól, amire szükségük van. „Egy kétszékes és egy tÃzszékes fogászat is mást kap, de Budapest és vidék között is van különbség” – mondta. Egy másik pályázó szerint a régebb óta meglévÅ‘ fogászatoknak kevesebb marketingre van szükségük, mint az újaknak, mert például már jól működÅ‘ honlapjuk van, Ãgy kevesebbet rendelnek a cégtÅ‘l. Volt azonban olyan fogász is, aki azt mondta az [origo]-nak, hogy a pályázaton nyert pénz közel felébÅ‘l vásárolt az OTI-tól. Az cég honlapja szerint ezeknek az innovációs csomagoknak hozzávetÅ‘legesen 1,22-2,8 millió forint az ára.
A fogászok szerint ezért a pénzért az OTI különbözÅ‘ szolgáltatásokat nyújt, például reklámot, honlapot készÃt a fogászatoknak, vagy segÃt az idegen nyelvre való fordÃtásban. A cég által küldött know-how módszertani anyag pedig egy „háromszáz oldalas, fogászati marketing képzési anyag”. Ennek a felhasználása szerepel a pályázati kiÃrásban is feltételként. A cég honlapján hozzáférhetÅ‘ információk szerint ehhez innovációs csomagok vásárlása nélkül is hozzá lehet jutni, ha az ügyfél fizet az amúgy ingyenes tagságért. A tagdÃj 2012-ben 180 000 forint havonta, illetve éves, egyösszegű elÅ‘fizetés esetén pár százezres kedvezményt adnak az éves dÃjból.
Megkerestük az OTI-t is, és arról érdeklÅ‘dtünk, hogy milyen anyagi vonzatai vannak a programban való részvételnek, átlagosan mekkora összegben vásárolnak szolgáltatást tÅ‘lük a pályázat nyertesei, és milyen szolgáltatásokat nyújtanak nekik. Az OTI a csomagok áraira vonatkozó kérdéseinkre közölte, hogy „nem tartják fontosnak a kérdést”, üzleti titokra hivatkozva pedig nem árulták el, hogy átlagosan mekkora összegben rendelnek tÅ‘lük szolgáltatást a pályázaton nyertes cégek.
A cég több kérdésünkre is kitérő választ adott, az innovációs csomagok áraira vonatkozó kérdésünkre pedig többszöri kérdésfeltevés ellenére sem voltak hajlandóak érdemben válaszolni.
A OTI programja szerint Magyarországra jön azoknak az európai betegeknek a 38 százaléka, akik nem a saját hazájukban szeretnének fogászati kezelést kapni. Emiatt Magyarország Európa fő fogászati turisztikai célállomása, amelyre szerintük veszélyt jelent az erőteljes állami támogatásban részesülő konkurencia.
A kormány és az Orvosi Turizmus Iroda (OTI) által indÃtott program egyik célja piaci eszközökkel megakadályozni, hogy a külföldi páciensekre szakosodott hazai fogászatok évi bevételének mintegy harmadát külföldi betegközvetÃtÅ‘ cégek fölözzék le. Utóbbi vállalkozások ugyanis 25-35 százalékos jutalékot számolnak fel a kiközvetÃtett külföldi páciensek után. Ezzel szemben az OTI a programhoz csatlakozó fogászoktól csak 15 százalékos közvetÃtÅ‘i dÃjat kér, és ez fokozatosan csökken majd, 2017-tÅ‘l már csak 10 és fél százalék lesz.
Az [origo] által megkérdezett fogászok a milliós árak ellenére is hasznosnak nevezték az OTI tevékenységét, többen már évek óta tagjai a programnak. Egyikük szerint a cég a nyugat-európai betegeket próbálja Magyarországra csábÃtani, hogy azok aztán a programban részt vevÅ‘ fogászatokat tartalmazó adatbázisból választhassák ki, hol akarják kezeltetni magukat.
„A fogászatoknak nem egymással kell versenyezniük, hanem a külföldiekkel” – mondta egy fogorvos. Az OTI által kiépÃtett hálózati innováció lényege pedig szerinte az, hogy a magyar fogászatok együttesen tudjanak fellépni, és ne aprózzák el a reklámjaikat. „Ráadásul a háttérmunkát is el kell végeznie valakinek”- mondta a fogorvos. Az OTI pedig piaci felméréseket végez nekik, és adatokat gyűjt azokról az országokról, ahonnan a betegeket várják.
„Nem kell, hogy nálam maradjon, nekem a szolgáltatás kell” – mondta arról, hogy a pályázaton elnyert pénz egy részének kötelezÅ‘ jelleggel az OTI-hoz kell kerülnie. Hozzátette, hogy a többi pénzbÅ‘l a fogászok maguk készÃtenek reklámanyagokat, például prospektusokat, vagy éppen mappákat, amelyekben az orvosi iratokat adják a betegeknek. Egy másik fogász azt mondta, Å‘ plazmatévéket vesz a rendelÅ‘jébe, amelyeken promóciós videókat fog vetÃteni. Szerinte az OTI az ilyen anyagok arculatának a kialakÃtását is elvégzi.
/origo/
