Az európai viszonylatban kifejezetten alacsony szállodai árak és a fapados légitársaságok sok külföldit vonzanak Budapestre, akik viszont keveset költenek.
Ránk is lehet üzleti tervet alapozni, csak kevésbé hatékonyan jön össze. Ezért aztán a törvénymódosításos és új törvényes üzleti tervek készülnek, amivel már megalapozottak és hatékonyak lesznek egy részről. Az így megkopasztott „ügyfelek” aztán tönkreteszik azoknak az üzleti terveit, akik nem tudnak olyan hatékonyan üzleti terveket „készíteni”.
Több turista jött, de nagyon keveset költöttek nálunk – ez derül ki a tavalyi év első tizenegy hónapról a Központi Statisztikai Hivatal jelentésében. A tegnap közzétett novemberi forgalmi adatok szerint 16 százalékkal nőtt a külföldi vendégéjszakák száma, miközben 3 százalékkal csökkent a belföldieké, a szálláshelyek 6,1 százalékkal, ezen belül a szállodák átlagosan 7,6 százalékkal növelték forgalmukat. A statisztika egészen e pontig pozitív és biztató, csakhogy az árbevétel alakulásánál megbicsaklik az ív: a vendégforgalom látványos növekedése mindössze 1 százalékos bevétel emelkedést hozott a kereskedelmi szálláshelyeknek.
– Az egyik szemünk nevet, a másik viszont sír – fogalmaz Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkára. A Malév csődje után ugyanis a két nagy fapados légitársaság, a Ryanair és a Wizz Air árversenye kihagyhatatlanul olcsó célponttá tette Budapestet, ami még a válságtól leginkább sújtott spanyolokat és olaszokat is utazásra késztette. Csakhogy a mediterrán országokból kiugró mértékben – novemberben például az előző év novemberéhez képest 42-55 százalékkal – megnövekedett létszámban érkező turisták, mint általában a fapados járatok utasainak többsége, nem kezdtek féktelen költekezésbe Budapesten.
Jellemzően mindenből az olcsót keresték, az alacsony szobaárakat. Mint a főtitkár elmondta: a régióban a legolcsóbb város Budapest, sőt a 31 európai városra kiterjedő felmérésben is csak a 28. helyen áll a szállodai árak terén. Az olcsóság dacára a szobafoglaltsági toplistán is a hátsó bolyban van Magyarország, az idén javuló kihasználtság sem volt még elég a 22. helynél jobbra. A KSH gyorsjelentése szerint a szállodák novemberi szobakihasználtsága egyébként átlagosan 44,6 százalékos volt, ami 5,1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
Az olcsó repülőjáratokkal érkező kispénzű turistáknak persze örülnek a szállásadók, csakhogy közben egyre kevesebb az üzleti és konferenciavendég, márpedig a fapadosoknak köszönhető vendégáradat – amely csak Budapesten 24 százalékos külföldi vendégforgalom-növekedést eredményezett – nem tudja pótolni az ötcsillagos házak távol maradó vendégeit.
Kedvező viszont, hogy a főbb küldő piacokról – azaz Németországból, és Oroszországból – egész évben nőtt a beutazók száma, utóbbiaké több mint 30 százalékkal. Az orosz vendégek a gyógyvizes helyeket, elsősorban Hévízet kedvelik, és lehet rájuk üzleti tervet alapozni, mivel az onnan érkezők száma egyenletesen emelkedik. – Legalább ennyire fontos, hogy 2012-ben – sok év után – végre ismét növekedésnek indult a magyarországi turisztika szempontjából nélkülözhetetlen német turisták száma – hangsúlyozta a főtitkár, jelezve, hogy a vendégforgalom összességében mindenképpen pozitív trendje sem lesz elég ahhoz, hogy a 2007–2008. évi szintet elérjék akár a szállodai átlagárak.
Sándor Tünde – Népszabadság
