Jövőre az szja- és járulékváltozások következtében a 213 ezer forint felett keresők nyernek, ha nincs túl sok gyerekük. A munkáltatóknak egy kört nem éri majd meg alkalmazni semmiképp: a kis jövedelmű pályakezdőt.
Nem szokványosan alakul majd jövőre a munkavállalók bére, az biztos, hogy a kormány által bejelentett adóváltozások egyelőre megbecsülhetetlen hatást gyakorolnak a munkaerőpiacra.
Ha a személyi jövedelemadó változását nézzük, az látszik, hogy a szuperbruttó és az adójóváírás egyidejű kivezetésével az alacsony keresetű gyermektelenek (vagy gyereket már nem nevelők) járnak a legrosszabbul. Egy és két gyerek mellett a családi adókedvezmény részben vagy egészben kompenzálja a mínuszt, három gyereknél pedig az érintettek java része eddig sem fizetett szja-t és ezután se fog. Árnyalja a képet, hogy jövőre emelkedik a munkavállalói járulék mértéke − az egy százalékpontos plusz 18,5 százalékos összterhet eredményez −, ez minden munkavállalót érint. A két elem együttesen leginkább a gyerektelen alacsony jövedelműeket üti meg, de kisebb-nagyobb mértékben a közepes keresetűeket is. Bruttó 213 ezer forintnál fordul meg a dolog: e fölött a szuperbruttó kivezetése már erősebb hatású, itt nettó pozíciójavulás lesz − kivéve a háromgyerekeseket, ők a munkavállalói járulék emelése miatt mindenképp rosszabbul járnak, de összességében még mindig nagyjából feleannyit fizetnek majd, mint egy gyermektelen adózó.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint tavaly 250 ezer forint feletti havi jövedelmet 656 ezer magánszemély kapott − 3,8 millió alkalmazott, vagy hogy még szebb legyen az összehasonlítás, 4,5 millió jövedelemadó-bevallást benyújtó közül. 125 és 250 ezer forint között 1,29 millióan kerestek, vagyis ennek a körnek egy része is jól jár jövőre, de számuk aligha éri el az egymilliót (ebből is le kell vonni a háromgyerekeseket).
A kormány tavaszi döntése alapján mindezt a munkaadóknak kell kompenzálniuk. A kormány határozza majd meg ugyanis a minimálbér összegét úgy, hogy egyetlen munkavállaló se járjon rosszul. Ez a minimálbért kereső pályakezdő esetében azt jelenti, hogy 9500 forinttal kell a nettó pozíciót javítani. Legjobb esetben ez egy ekkora összegű béren kívüli juttatással tudható le, aminek költsége mai szabályok szerint majdnem 12 ezer forint. Ehhez hozzá kell számolni azt is, hogy a munkaadói egészségbiztosítási járulékot a minimálbér 1,5 szerese után kell megfizetni. Ez kétszázalékos járulék, ami a minimálbéren 780 forint többletköltséget generál − ez folyamatosan csökken, 117 ezer forintnál már semmi pluszt nem jelent.
Összességében ez azt jelenti, hogy egy minimálbéres pályakezdőnél vagy egy nyugdíj előtt álló, kiskorút nem nevelő munkásnál mintegy 13 ezer forint pluszt kell valahogy kigazdálkodnia a munkáltatónak. A magasabb jövedelműeknél ennél kevesebbet, de legalább a bér 1 százalékát, a járulékemelés kompenzálása érdekében.
Magyarország néhány évvel ezelőtt a második legmagasabb adóéket alkalmazta. A száz forint plusz bérre rakódó terhelés csökkent az egykulcsos adó bevezetésével, ez most a bruttó és nettó bér viszonyában 34,5 százalék (hozzászámolva a munkaadói terheket is). A minimálbérnél − a családi kedvezmény nélkül − a teljes bérköltségre vetítve az adóterhelés 38,8 százalék, 99 ezer forint költségből 60,6 ezer forint nettó lesz. Jövőre viszont brutális, 48,9 százalékos lesz a teher, hiszen 99,8 ezer forint költség után a nettó bér 51 ezer forint lesz.
/Napi Gazdaság/
