A parlamenti látványos nagy bejelentések, viták, várakozások mellett számtalan mindennapjainkat érintő kérdésekben hangzanak el interpellációk. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 31. ülésnapján 2012. május 21-én, hétfőn, két MSZP-s képviselő nyújtott be interpellációt az idegenforgalmat érintő kérdésben.
Az alábbiakban az Országgyűlés jegyzőkönyvéből szöveghűen idézzük a két felszólalást és az arra kapott válaszokat.
ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterelnök-helyettes úr. Tisztelt Országgyűlés! Nemény András és Pál Béla képviselő urak, az MSZP képviselői, azonnali kérdést kívánnak feltenni a nemzetgazdasági miniszternek: „Kihez jó Erzsébet?” címmel. A miniszter úr halaszthatatlan közfeladata ellátása miatt válaszadásra Cséfalvay Zoltán államtitkár urat jelölte ki. Tisztelettel kérdezem a képviselő urakat, elfogadják-e a válaszadó személyét. (Dr. Nemény András: Igen, elfogadjuk.) Elfogadják, köszönöm szépen. Nemény András képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon, képviselő úr!
DR. NEMÉNY ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Több mint kínos az, amit állami üdültetés címén szervez a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány idén nyárra az Erzsébet-program keretében a szociálisan rászorulók és az iskolások számára. Az alapítvány ugyanis olyan áron kínálja a kedvezményes üdülést, amit ugyanazon a nyaralóhelyen támogatás nélkül is el lehet érni.
Nézzünk néhány konkrétumot! A támogatás nélkül bárki által 49 ezer forintért igénybe vehető nyaraláshoz 45 ezer forint önerőt kell kifizetni, tehát a papíron 120 ezer forint bekerülési összegből így 70 ezer forint állami támogatást valaki eltüntet. Na de ki, kihez ilyen jó Erzsébet? Egy másik esetet nézve a nemrég állami kezelésbe vett balatonberényi üdülőtáborban eddig 3 ezer forintért nyaralhattak a gyerekek, ma 18-22 ezer forintot kérnek el az iskolásoktól. Az átvételkor azt ígérték, nem változik semmi, csak a fenntartó személye, a gyerekek nem lesznek kárvallottak.
Tisztelt Államtitkár Úr! Önök nem mondtak igazat nekünk, ezt mi már megszoktuk, nem is csodálkozunk, de a nagyobb baj az, hogy a szülőknek és a gyerekeknek sem mondtak igazat. Amikor pedig országgyűlési képviselőként a munkánkat végezve Ipkovich György képviselőtársammal bementünk az ingatlanokat kezelő Humán-Jövő 2000 Nonprofit Kft. irodájába, hogy megkérdezzük a nyaraltatás feltételeit, csak Orbán Viktor képe mosolygott az egyik íróasztalon, az ügyintézők már nem mosolyogtak, ők hatan hétfelé szaladtak, s a kommunikációs igazgatóért kiáltottak.
(Persze, ő sem válaszolt nekünk…)
MM/Latorcai-Móring-(Nemény)/bl
(16.00)
Persze, ő sem válaszolt nekünk, sem az újságíróknak, sem az érintetteknek. Ezért aztán most kénytelen vagyok öntől is megkérdezni: miért kerül többszörösébe az államilag támogatott nyaralás, mint a valóságban? Ki nyúlja le a pénzt? Vagy ha úgy tetszik: ki futtatja Erzsébetet – a programot?
Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiból.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az elhangzott kérdésre a választ Cséfalvay Zoltán államtitkár úr adja meg. Parancsoljon, államtitkár úr!
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mint ön is tudja, a béren kívüli juttatások rendszerének átalakítása zajlik, aminek egyik fontos szerepe az, hogy tisztább profilú támogatási rendszer jöjjön létre, különválasztva egymástól a gazdaságfejlesztési, a szociálpolitikai és az öngondoskodást szolgáló kafetériaelemeket.
A gazdaságfejlesztési elemeknél a legfontosabb a SZÉP-kártya, az ideintegrálódó turisztikai fejlesztések, támogatások és lehetőségek. A szociálpolitikánál pedig, ahogyan ön is említette, az Erzsébet-utalvány; évente legfeljebb 60 ezer forint juttatásban részesülhetnek a munkavállalók kedvezményes adózás mellett.
Azt kérdezi, hogy kihez kedves, kihez jó Erzsébet. Jó egyrészt annak a több mint másfél millió munkavállalónak, akik ma már több tízezer helyen fizethetnek az Erzsébet-utalvánnyal. Jó minden elfogadóhelynek, hiszen az utalvány beváltása révén növekszik a forgalmuk; és jó a családi tulajdonban lévő kis boltok esetében is. Végül pedig: jó annak a több tízezer családnak, amelyek az utalványok beváltási jutalékából működtetett Erzsébet-program révén kedvezményes üdülési lehetőséghez jutnak.
Azt tudom mondani, tisztelt képviselő úr, hogy ha valahol lát ilyen problémát, akkor ezt jelezze, juttassa el hozzánk írásban. Így ezzel az egyedi kérdéssel nem tudunk mit kezdeni egy ilyen válasz formájában. Az adataink azt mutatják, hogy itt több tízezer család számára nyílik valóban kedvezményes üdülési lehetőség. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Az egyperces viszonválaszt Pál Béla képviselő úr fogja elmondani. Parancsoljon, képviselő úr!
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Én azt javaslom, hogy vizsgáltassa meg a tárcán belül ezt a kérdést, amit képviselőtársam feltett, mert ez a válasz nem volt nyerő. Ez a válasz nem volt kielégítő a kérdésére.
Azt is elmondom néhány mondatban, hogy miért. Először is, szó nem volt arról, hogy mi lesz a piaci ár és egyébként az úgynevezett szociális rászorultsági alapon jóval többe kerülő ár közötti különbözettel, mert az is az adófizető állampolgárok pénze, mert 45 ezer forintot adnak támogatásként, de 120 ezer forintért kínálják azt a szállást, amit egyébként piaci alapon 47 ezer forintért igénybe lehet venni.
Az is kérdés, hogy a szociálisan rászorulók miért nem választhatnak az igényeiknek megfelelően a 13 ezer magyarországi szálláshely közül. Miért írják elő nekik, hogy ezekben az üdülőkben jóval a piaci ár felett vehetik igénybe ezeket a szolgáltatásokat?Ne haragudjon, államtitkár úr, elfogadhatatlan ez a válasz. Én tudom, hogy ön igényes ember. Legyen szíves, vizsgáltassa meg, hogy mi történik ebben az ügyben a tárcájánál!
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyperces viszonválaszra az államtitkár úré a szó, parancsoljon!
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Miután kérdést címeznek, és megnevezik a minisztérium nevét, azután mi már nem nagyon tudunk mit tenni ezzel a dologgal, de hozzáfűzném: ez nem a Nemzetgazdasági Minisztérium területe, amiről beszélnek.
A Nemzetgazdasági Minisztérium feladata ebben az esetben magához az Erzsébet-kártyához kapcsolódó konstrukció kidolgozása – minden, ami ehhez gazdaságpolitikailag kapcsolódik -, de azoknak a programoknak, kedvezményes üdülési lehetőségeknek a lebonyolítása nem a tárca feladata. Én annyit tudok itt, ebben az esetben vállalni, hogy ha írásban eljuttatja azokat a problémákat, amelyeket lát, vagy akár konkrét eseteket, ezeket megpróbáljuk a kormányzat illetékes szervei felé továbbítani, és velük megoldást találni.De hangsúlyoznám, mi ebben policyügyben vagyunk érdekeltek – azokat a lépéseket meg is tettük, mindazokat, amik az Erzsébet-kártyához kapcsolódnak. A konkrét eset nem a mi asztalunk.Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
*******
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Pál Béla képviselő úr, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a nemzetgazdasági miniszternek: „Miskolcról hajóval a Balatonhoz?” címmel. Pál Béla képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon, képviselő úr!
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A magyar családok – már közülük is azok, akik megengedhetik maguknak a nyaralást – a legkedveltebb nyári belföldi úti célként ebben az évben is a Balatont jelölték meg. A legtöbben közülük valószínűleg a Széchenyi-pihenőkártyával tervezik igénybe venni a magyar tenger körüli szolgáltatásokat, hiszen a SZÉP-kártyát széles körben fel lehet használni szálláshely-szolgáltatásra, vendéglátásra, munkaterápiára beszédterápiára, fogyasztószalonokra, szoláriumra, testépítésre, valamint belvízi személyszállításra, tehát hajón történő utazásra is; autóbusz- vagy vonatközlekedésre, az üdülés helyszínére történő utazásra azonban sajnos nem.
(A SZÉP-kártyát használók körében…)
do/Latorcai-Móring/(Pál B.)/bl
(16.50)
A SZÉP-kártyát használók körében végzett felmérés tapasztalatai alapján pedig a többség, aki igénybe veszi, az uszodabelépőt, a vasúti és az autóbuszjegy vásárlását hiányolja a legjobban az igénybe vehető szolgáltatások közül – derül ki a TREND magazin által szervezett felmérésből, amelynek során 355 olyan munkáltató kérdeztek, amelyek közel 100 ezer munkavállaló kafetériarendszerét kezelik, tehát elég nagy a merítési arány.
Ezért kérdezem az államtitkár urat, hogy lesz-e lehetőségük a jövőben vasúti és menetrend szerinti autóbusz-közlekedésre is felhasználniuk a SZÉP-kártyát – annál is inkább, mivel más kafetériaelemek hozzáférési lehetőségei szűkültek ebben az évben az ismert gazdasági nehézségek miatt -, vagy pedig továbbra is azzal kell próbálkozniuk, ha utazási kedvezményt óhajtanak igénybe venni, hogy hogyan jutnak el Miskolcról hajóval a Balatonhoz.
Várom megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP padsoraiban.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ Cséfalvay Zoltán államtitkár úrtól hallhatjuk. Parancsoljon, államtitkár úr!
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr!
Mindenekelőtt emlékeztetnék a SZÉP-kártya céljára: alapvető célja az, hogy többletkeresetet segítsen elő a turizmusban. Tehát nagyon szigorúan tartjuk azt, hogy itt a hazai turizmus és vendéglátás forgalmának növelése a legfontosabb cél, és amennyiben ehhez a kormány biztosít adókedvezményt, akkor az valóban ebben a szektorban csapódjon le, és ott hozzon növekedést. Az első negyedévi adatok egyébként azt mutatják, hogy a munkáltatók 10,5 milliárd forint kafatériát utaltak az elektronikus utalvány kártyára, és több mint 11 ezer foglalkoztató választotta ezt a kafetériajuttatást, a kártyák száma pedig meghaladja már a 350 ezret, és közel 15 ezer elfogadóhellyel kötöttek szerződést.
Amikor a Nemzetgazdasági Minisztérium a szabályozást kialakította, valóban több különböző egyeztetésnél a közlekedési költségek elszámolhatóságának kérdését is vizsgálta, sőt azt is, ami itt is megjelenik magában a felmérésben, akár az autópályadíj vagy akár más utazási költségek átvállalását. Ugyanakkor a végső döntés mégis amellett maradt, hogy csak a vízi közlekedés – bármennyire furcsa Miskolctól Balatonig vízen eljutni – került be ide ebbe a körbe, mert ez az az eset, amikor egyértelműen kimutatható az, hogy ennek turisztikai célú az igénybevétele. Természetesen nem úgy, hogy Miskolcról Balatonra, hanem a Balatonnál lévő üdülésnél például akkor, ha valaki igénybe veszi ezt a vízi úti szolgáltatást.
Végül is azért nem támogatjuk ezt a megoldást, mert ezzel megnyitnánk egy olyan területet, amely nem közvetlenül a turizmushoz kapcsolódik, és a kormány álláspontja az, hogy a turizmus többet veszítene ezzel, tehát maga az ágazat, mint amennyit nyerne.Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
