Alig járnak étterembe a magyarok

0
0

Magyarországon csak a lakosság 4 százaléka étkezik rendszeresen étteremben. Másfél évtizede ennek duplája volt az arány. A visszaesésnek vannak szakmai okai is. Beszűkült a magyar vendéglátás, ezért változtatni kell a gyakorlaton. Magyarországon a lakosság 28 százaléka megy évente legalább egyszer vendéglőbe. Ez a szám Franciaországban eléri a 68-78 százalékot. Az AC Nielsen Piackutató Kft. 52 országban, köztük hazánkban is készített a témában felmérést. Ezek szerint tizenkilenc európai ország közül Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik sohasem étkeznek vendéglőben.

Az étterembe járó magyaroknak is több mint fele csak alkalmanként tér be valahová, havi egy alkalomnál is ritkábban. Naponta, vagy majdnem minden nap a válaszadók 4 százaléka megy csak étterembe. Hetenként egyszer-kétszer további 6 százalék eszik vendéglőben, havonta egyszer-kétszer-háromszor pedig 28 százalék. A vendéglőben szokásos étkezések közül a magyarok 52 százaléka a vacsorát nevezte meg, míg az ebédet 46 százalék.

A kutatás eredményei ugyanakkor rávilágítanak arra, hogy a globális pénzügyi válság hatására az európaiak összehúzzák a nadrágszíjat. Ez azt is eredményezi, hogy kevesebbet költenek étkezésre vendéglőben, ám az ázsiaiak például így kevésbé spórolnak. Európában kisebb-nagyobb gyakorisággal legnagyobb arányban, 95 százalékot meghaladó mértékben járnak étterembe a görögök, az írek, a norvégok, a dánok, a portugálok, a svájciak és a finnek.

A GfK Hungária Piackutató Intézet étkezési szokásokról készített tanulmánya szerint 2009-ben három fő trend volt megfigyelhető ezen a téren. A magyar lakosság körében a rendszertelen táplálkozás irányzata folytatódik, s az egyre inkább az otthonukat választjuk étkezéseik helyszínéül. Ebben az évben minden téren csökkent a házon kívüli – az éttermi, illetve munkahelyi – étkezések aránya.

A fogyasztók 14 százalékát alkotó befutott értelmiségiek esznek leggyakrabban étteremben, utána következnek a 17 százalékot kitevő hedonista fiatalok, akik kevésbé tudnak főzni, ezért inkább az éttermeket választják. A többiek nem, vagy csak nagyon ritkán járnak étterembe.

Az akciók, így a torkos csütörtökök képesek megmozdítani az embereket. Tavaly egyetlen napon 230 ezer vendég kereste fel az akcióban résztvevő ezerháromszáz éttermet. Arról nincs információ, hogy közülük mennyien lettek visszatérő vendégek.

Évről évre növekszik a torkos csütörtök akcióban résztvevők éttermek száma. Az idei évben március 10-én torkoskodhatunk majd.

A magyar éttermi vendéglátás helyzete a soproni bormarketing konferencián is téma volt. Jakabffy László gasztronómiai szakértő, aki több sikeres vendéglőt is létrehozott, arról beszélt, hogy Magyarországon jó tizenöt évvel ezelőtt a lakosság mintegy 8-10 százaléka járt éttermekbe, ma pedig ennek csak a fele.

A visszaesésben jelentős szerepe van a fizetőképes kereslet csökkenésének, de a szakember szerint vannak szakmai okai is. Úgy látja, az éttermek többségében nincs felépített vendégkör, a pincérek egy jelentős részének nincs meg a szakmai végzettsége. Véleménye szerint változtatni kell az ízvilágon, ki kell nyitni a beszűkült vendéglátást. A séfeknek jelen kell lenniük a vendégek között, az étteremvezetők pedig legyenek újra vendéglősök.

Csökken azoknak a borbarátoknak a száma, akik az éttermeket látogatják. Ebben szerepe van annak, hogy viszonylag kevés az olyan étterem, ahol a palackos borok széles választékából pohárral is lehet kérni. Ehhez pedig a technika már rendelkezésre áll. A vendéglátóhelyek jelentős része nem a termelőtől, hanem a kereskedőtől szerzi be a borokat. Sokan ugyanattól. Ennek logikus következménye az uniformizált borkínálat. Ez sem növeli az éttermek népszerűségét.

Erős D. Zoltán