Új év – új remények – új Üzemi tanácsok

0
0

Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet Titkárok Tanács ülés2010. december 9-én került sor a Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet Titkárok Tanács ülésére, amelyen a következő témák szerepeltek napirenden. Dr. Mosonyi József elnök úr köszöntője után Dr. Várnai Zsuzsanna ügyvezető elnök bemutatta az új ÜT elnököket. Kifejtette, hogy mennyire fontos az üzemi tanács választások a munkavállalók érdekeinek védelme illetve az ezt szolgáló kollektív szerződések megkötése miatt.

A Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezetnél szeptember 30 – október 31 között zajlottak le az üzemi tanács választások. Az összesített végeredmény:

Az összes érvényes szavazathoz viszonyított VISZ jelöltekre leadott szavazatok aránya: 86%

Az összes megválasztott ÜT elnök számához viszonyított VISZ által delegált és megválasztott ÜT elnökök aránya: 82%. A választás nagyon eredményes és érvényes volt.

Bogdánné Nánai Mária ügyvezető alelnök ismertette a 2011. évi adótörvények várható változásait, hatásait az ágazat munkavállalóira, munkáltatóira valamint lobbizásunkat szakszervezeti és ágazati szinten a munkavállalói érdekek érvényesüléséért. Ismertette és bemutatta a munkavállalókra vonatkozó 2011. évi adó és járulékváltozások hatásait.
Horváth Zsolt társelnök tájékoztatást adott a 2010. november 18-19-én megrendezésre került Európai Turizmus Fórumról valamint annak hatásáról a hazai turizmusra.

Dr. Várnai Zsuzsanna ismertette a Turizmus – Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság 2010. évi tevékenységét, a 2011. évi munka várható feltételeit.

Dr. Berán Katalin ügyvéd – munkajogász tájékoztatta a megjelenteket a Munka Törvénykönyve tervezett változásairól, valamint az új szabályozási koncepcióról szóló tézisekről, amelyek többek között érintik az új Mt. egyik kiemelt jogalkotási célját, az új Mt. karakterét, új alapelveket (méltányosság elve, a felek önrendelkezési jogának tiszteletben tartása), a munkaviszonyt, a munkaviszony megszűnését és megszüntetését, a felmondási időt, a végkielégítést, a munkaviszony jogellenes megszüntetését és jogkövetkezményeit, a munka- és pihenőidő szabályozását, a munka díjazását, a kártérítési felelősséget, a bizalmi jellegű középvezetőket, a munkaügyi kapcsolatok rendezését, a kollektív szerződést, a munkaügyi auditort.

A kollektív szerződéssel kapcsolatban elmondható, hogy tartalma, szabályozási szabadsága tekintetében egyértelműen ki kell mondani, hogy a kollektív szerződés minden munkaviszonnyal kapcsolatos kérdést szabályozhat. A jelenlegitől eltérően kell a szerződéskötési jogosultságot szabályozni. Ma már semmiképp sem indokolt, hogy az üzemi tanácsi választásokhoz kösse a törvény a szakszervezet szerződéskötésének jogát. Egyértelműbb szabály kell a több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés megkötése tekintetében. Megfontolandó, hogy legyen lehetősége a munkáltatónak – természetesen törvényi feltételek mellett – valamely kollektív szerződéshez való csatlakozásra. Indokolt fenntartani az “egy munkáltató egy “helyi” kollektív szerződés” elvét, Ugyanakkor ki kell dolgozni a munkáltató és a szakszervezetek kollektív szerződésen kívüli megállapodásának lehetőségével kapcsolatos szabályozást.

A munkajog a társadalom szempontjából alapvetően fontos védelmi szerepet játszik.

Kritikaként hangzott el

A globalizációra és a versenyre való hivatkozás súlytalan, az emiatti „rugalmasítás” pedig túlzott és indokolatlan és kizárólag annyiban van helye, amennyiben a munkajog védelmi funkciója teljesül. (A befektető nem a rugalmas munkajogi szabályozás miatt jön, hanem a jó infrastruktúra, a képzett munkaerő és a kedvező adójogszabályok miatt.)

Tévút az „atipikus foglalkoztatás” sztárolása. (A munkajogot nem azért találták ki, hogy a formailag munkaviszonyban állókat védje, hanem azért, hogy a munkát végző, gazdaságilag kiszolgáltatott embereket védje a gazdasági túlhatalommal szemben. Ebből következően a gazdaságilag kiszolgáltatott emberek által végzett munkának a munkajog keretei között kell maradnia. Ha ez nem így van, az diszfunkció.) Atipikus foglalkoztatás csak akkor, ha valamely okból nem tud létrejönni a klasszikus munkaviszony!

A fenti érvek helyett a felesleges adminisztratív terhek csökkentésével lenne szükséges foglalkozni, az uniós jog alapján nem kötelezők kiiktatásával. (pl.: tájékoztatási kötelezettségnél)

Szakítani kéne a „mindig külföldi minták” átvételével. Sosem leszünk Németország.

A koncepció hallgat arról, hogy a magyar munkajog számos területen nem felel meg az uniós irányelveknek. (A munkaidő szervezéséről szóló – készenlét; pihenőnapok egybefüggő kiadása – 35 órás pihenő; napi túlóra stb.)

A jelenlegi Mt. szövege olyan mennyiségű jogtechnikai hibát tartalmaz, hogy az már komolyan veszélyezteti a jogbiztonságot. A bizonytalanság a jogalkalmazásban kihat a versenyképességre.

A Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet boldog, meghitt Karácsonyi Ünnepet és nagyon Sikeres Újévet kíván minden tagja nevében.