Mikszáth palócai és a gólyafészek?

0
3

Hat évvel ezelőtt egy lelkes kis csapat Drégelypalánk polgármesterével karöltve úgy döntött, hogy a térség több önkormányzatával – azért, hogy nagyobb forrásokhoz jussanak – összefognak. Így kezdték el szőni álmaikat a későbbi Sugárkankalin Turisztikai Egyesületről, amelynek megalakulására mindössze egyetlen évet kellett várni. Legfőbb céljuk az volt, hogy bemutassák kis falvaik természeti, néprajzi, szellemi értékekeit, így mentve meg azokat az utókor számára.

Nincs az rendjén, hogy megannyi természeti, épített és szellemi örökségünk elmúljon az idővel – ez az elv vezérelte a Börzsöny északi oldalán, az Ipoly völgyében található tíz településről verbuválódott lelkes csapatot. Megálmodták, majd megvalósították a Sugárkankalin Turisztikai Egyesületet.

Az egész úgy kezdődött, hogy a Börzsöny északi oldalán, az Ipoly völgyében található  kilenc település – Borsosberény, Dejtár, Drégelypalánk, Hont, Horpács, Ipolyvece, Nagyoroszi, Patak és Pusztaberki –  együtt készíttetett egy koncepciót 2004-ben arról, hogy milyen kitörési pont lehet a turizmus a térség falvai számára – mondta el az MNO-nak Pásztor Ildikó. 2005-ben a települések önkormányzatai megalakították a turisztikai egyesületet, de nem kellett sokat várni a szolgáltatók, a falusi vendéglátók, szállásadók, civil szervezetek, magánszemélyek csatlakozására sem – tette hozzá a Sugárkankalin koordinátora.

Minden település számos történelmi, irodalmi, néprajzi értékkel, gyönyörű természeti adottságokkal rendelkezik, úgy gondoltuk, ezt a térséget be kell mutatni másoknak is, így óvva meg értékeinket, így segítve elő  a falvak fejlődését – fejtette ki Pásztor Ildikó. Az idelátogató megismerkedhet a Mikszáth által emlegetett kedves emberekkel, emlékezhet Drégely vára hős védőire, elzarándokolhat a csitári csodatévő forráshoz és kápolnához, megcsodálhatja a pataki Kalász-házban és a dejtári Fonóban a helyiek gyönyörű népviseletét, megkóstolhatja az érsekvadkertiek híres nagygöncét, a horpácsi Mikszáth Kálmán Emlékházban tiszteleghet a nagy palóc előtt.

Első dolgunk az volt, hogy a helyi látványosságokról, értékekről adatbázist készítsünk, kiadványokat jelentettünk meg, eligazító táblákat helyeztünk el a települések központjában, kiállításokon, vásárokon mutatkoztunk be. Távlati célként pedig azt tűztük magunk elé, hogy minél többen megismerhessék és felfedezhessék ezt a szép tájat, és igénybe vegyék a szolgáltatásokat – hangsúlyozta Pásztor Ildikó. Az örökségek felmérésekor a kezdeti válasz néha az volt, hogy nincs semmink, csak egy gólyafészek, aztán később a válaszadó is zavarba jött az értékek gazdagsága láttán, és a települések gyöngyszemekként lánccá fűződtek fel – tette hozzá.

2007-ben Érsekvadkert, a térség egyik legnagyobb települése is csatlakozott az egyesülethez, melyet egy 10-15 főből álló lelkes munkacsoport irányít. A csoport tagjai maguk is saját településeik motorjai, önkéntesen irányítják a szervezet életét, hiszen a Sugárkankalinnak egyetlen fizetett alkalmazottja sincs – szögezte le Pásztor. A turisztikai egyesület anyagi támogatását (a pályázatokhoz szükséges önerő, előfinanszírozás) az önkormányzatok vállalják magukra – tette hozzá. Mint mondta, az egyesület közel 50 tagot számlál: 10 önkormányzatot, 3 civil szervezetet, vállalkozókat, falusi szállásadókat, elkötelezett helyi lakosokat. Az egyesületet a tagok befizetéseiből, pályázatokból működtetik.

Három fő közös programunk van: az egyik a Két keréken a kétéves „Örökségeink útján” – Zöldúton, ami nem más, mint 10 települést átölelő 60 kilométeres útszakasz turisztikai szempontból fontos állomásokkal – mondta el Pásztor. Ezt biciklivel vagy gyalogosan végigjárva az érdeklődő képet kaphat a környék nevezetes pontjairól, itt minden település ízelítőt mutathat értékeiből az egynapos túrákra érkezőknek.

A másik fontos programunk az úgynevezett művészetre hívás napja – mondta Pásztor Ildikó. Az elmúlt évek során e program keretében lehetőség volt a helyi alkotókkal való találkozásra, kézműves programokra (csuhézás, gyöngyfűzés, nemezelés), megismerkedhettünk orgonaművészekkel, festőművészekkel, de az érdeklődők a táj jellegzetes népviseletét is megcsodálhatták, sőt fel is próbálták – fejtette ki.

Mint mondta, a harmadik fontos program az elmúlt évben első alkalommal megrendezett irodalmi-művészeti túra, melynek alkalmával szintén az irodalmi, történelmi és néprajzi emlékhelyeket látogatták meg az érdeklődők. Lehetőség adódott Drégely várához túrázni, ahol meséltek a vár történetéről, valamint a nagyoroszi római katolikus templomban az Assissi Szent Ferenc-kép és – kiállítás megtekintésére. A látogatók belecsöppentek a honti szüreti felvonulásba, de meglátogatták helyi művészek, alkotók műtermeit is. Ez a program annyira népszerű volt, hogy idén már kétnaposra tervezzük, bevonva a többi települést is – tette hozzá.

Mint a munkacsoport vezetője kifejtette: nagyon fontosnak tartja a helyi értékek megőrzését, a hagyományok ápolását, a fenntartható fejlődés szellemében a kis léptékű fejlesztéseket. Az egyesület tevékenységének köszönhetően elmondható, hogy fellendült a helyi turizmus, a térség egyre jobban felkészül a turisták fogadására. A folyamatok eredményeként a korábban egymással kevésbé együttműködő településcsoport tagjai között az egyre intenzívebb kapcsolatok is meghozták a gyümölcsüket, és sokszor ösztönzőleg hatottak egymásra, így ha valamelyik település már rendelkezett valamivel, akkor a többi is próbált felzárkózni, legyen szó akár egy települést bemutató DVD-filmről, akár egy díszes pecsétről.

Időközben a térségi szemlélet mélyen beágyazódott, szövődnek a további tervek a helyi termékek megerősítésére, a szálláshelyek további bővítésére, de a sikerek közben a helyiek őrzik azon hitvallásukat, hogy mindezt csak jókedvű csapatként, közösen lelkesedve lehet véghezvinni.

/MNO/